GÖCSEJI FALUMÚZEUM, ZALAEGERSZEG
GÖCSEJI FALUMÚZEUM, ZALAEGERSZEG
A regionális szabadtéri múzeumok közül elsőnek a Göcseji Falumúzeum nyitotta meg kapuit Zalaegerszegen 1968-ban. Programtervét jelentős kutatómunka nyomán Szent-mihályi Imre, Barabás Jenő és Tóth János készítette el. A program alapján a város külső részén, a Holt-Zala mellett elterülő területen a történeti Göcsej 22 falujából származó közel 50 objektumot építettek fel. Az épületeket parasztporták szerint csoportosították, melyekkel egy kis 19. század végi falut rekonstruáltak. A hat porta lakóháza a keleti-alpoki építészeti zóna tipikus épülete, melyet a borona- és sövényfal, a díszesen faragott és festett faoromzat, a kémény nélküli füstöskonyha, a hasáb alakú kemence, a szobában a szemeskályha jellemez. Ugyancsak jellegzetessége a tájnak a „kerített ház”, melynek helyiségeit három oldalról építették az udvar köré, és ezzel zárt jelleget adtak a portának. A parasztudvarokat boronafalú pajták, pálinkafőző kunyhó, istálló, disznóól, kamrák, 318kutak egészítik ki. A Göcseji Falumúzeum archaikus építményeivel a hátrányos történelmi sorsú, elszigeteltségben, jobbára szórványtelepüléseken élt parasztok építészetének és lakáskultúrájának állít emléket, azoknak a parasztoknak, akik építő hagyományaikat az említett körülmények miatt szinte a 20. század közepéig megőrizték (Szentmihályi I. 1974a; Bíró F. 1988; é. n.).
