A FARMTANYA FOGALMA
A FARMTANYA FOGALMA
A szórványtelepülés magyar Alföldre jellemző formáját – jobb és magyarabb kifejezés híján – Erdei Ferenc hajdani ötlete nyomán farmtanyás településnek nevezzük. A farmtanya földművelő család tulajdonában és használatában lévő, állandóan lakott, egyedül álló külterületi telep. Családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Birtokosának általában nincs másik lakóháza. Körülötte terül el a hozzátartozó termelőhely: a szántóföld, a kaszáló, a szőlő. Farmtanyás területen megvalósul a lakóhelyek és a velük kapcsolatban álló munkaterek érintkezése. A farmtanya a hozzá tartozó földekkel együtt gazdasági és települési egységet alkot.
Erdei Ferenc, aki a tartozéktanyát tekintette igazi tanyának, még különbséget tett farmtanya és szórványtanya között (Erdei F. 1942). A 20. század végéhez közeledve, úgy látszik, hogy a farmtanya és a szórványtanya fogalmi megkülönböztetése már nem indokolt. A hajdani tartozéktanyával szembeállítható, szórványtelepülésnek számító, állandóan lakott tanyát tanulmányunkban következetesen farmtanyának nevezzük, attól függetlenül, hogy tanyaközséggé szerveződött parcellázott pusztán, vagy valamely város távoli határrészén áll-e. A farmtanyának nem a helyét, fekvését, hanem azt a sajátosságát tekintjük legfontosabbnak, hogy a városi, falusi házhoz nem köti szoros gazdasági, családi munkaszervezeti kapcsolat, vagyis nem valamely városi, falusi házban élő gazda határbeli gazdasági telephelye, hanem teljes értékű települési alapegység.
