Jósika a kolozsvári piarista lyceumban és convictusban. Gull János, Jósika nevelője. A convictusi élet. Jósika tanulói évei. Az iskolai tananyag. A humanista osztályok. Jósika első irodalmi kisérlete. A filozófiai tanfolyam. Jósika búcsúja az intézettől.
AMIKOR a jóságos nagyanya koporsóját a kolozsvári minorita templom sírboltjában gróf Csáky Katalin hamvai mellett örök nyugalomra elhelyezték, Miklósunkra is új élet kezdődik. Apja elszakítva őt testvéreitől a kolozsvári lyceumba adta s egyszersmind a vele kapcsolatos convictusba is felvétette. Erre az iskola jó hírnevén kívül bizonyára az is indította, hogy a Jósika-család már előbb is kedvelte az intézetet. Itt tanult báró Jósika Antal, az akkor még jezsuiták vezetése alatt lévő intézetben s azután mint kolozsvármegyei főispán egész 18041. január 4-ikén bekövetkezett haláláig ő volt annak királyi igazgatója (director). De legfőbb oka bizonyára az volt, hogy ő is itt tanult és hogy fiát egykori nevelője, Gull gondjaira bízhatta, a kinek szigorúsága egészen megfelelt az apa elveinek.
Gull Keresztelő János az egyetemes történelem tanára javakorban levő magas szikár, egyszerű, kevés beszédű, szinte rideg férfiú. Mint rendtag maga is szigorú fegyelem alatt nővén fel, a gondjaira bízott ifjaktól is feltétlen engedelmességet követelt meg s a szabályok áthágását kérlelhetetlenül, sokszor túlszigorúan büntette. A rend egyik legtekintélyesebb tagja, a ki szívvel-lélekkel szolgálta rendjét s nagy buzgósággal végezte anyagi és szellemi ügyeit. 1805-ben gróf Haller József királyi director őt nevezte ki a lyceum helyettes directorának s később (1814/5–21) a Mária Terézia convictusnak vagy nevelőintézetnek is ő lett a regense. A rend évkönyvei szerint mint gondos családfő és pontos lelkiatya kormányozta intézetét. A mostani főgymnasium is az ő felügyelete alatt épült.
A Mária Terézia nevelőintézetet még a jezsuiták alapították, akkor «Nemesek convictusa» volt a neve s Pállya István ismert nevű író, piarista házfőnök felterjesztésére engedte meg a királynő, hogy Kolozsvári Theresianumnak neveztessék. Az intézet tagjainak száma ez években 70–123 között váltakozott s az alapítványos növendékek magyaros szabású szederjes és zöld egyenruhát viseltek, de az összes convictustagok számára ez nem volt kötelező. Jósika ünnepélyes alkalmakkor vadgalambszínű ezüstzsinóros és gombos öltözetet vett fel, fején lapított kalappal.
Ebben az intézetben nevelőjével együtt két szobában lakott Jósika, az új convictor. Az egyik szobát Gull magának foglalta le, az volt fogadó- és dolgozószobája, a másik egyszerűen bútorozott közös háló- és dolgozószobában feküdt a Jósika ágya nevelőjéétől magas olasz fallal elválasztva: a keskeny fenyőágy szalmazsákja s egyetlen párnája jó előkészítő volt a katonai pályára. Egy öreg grammatista iskolatársa, lakás és ellátásért inaskodott náluk. Egyetlen költészet a rideg lakásban a Gull énekes kanárija volt.
Az életrend szigorúan meg volt szabva. Reggel korán keltek, 8–10 óráig iskolai oktatás, azután templom, itt Jósika – mint maga mondja – nagy tűzzel énekelte a «Coeleste lilium»-ot.
Tizenkét órakor étkezés két csoportban, a jobb fizetők a tanárokkal együtt, a szegényebb, alapítványos növendékek a második csoportban. Az étel elég volt, de mégis «selejtes» volt az olyannak, ki főúri konyhához szokott. Ebéd ideje alatt egy deák olvasott fel, hogy a testi táplálékkal együtt a szellemit se nélkülözzék. Jósika ebéd után, ha nem volt leczke, vagy elvégezte azt, játszani is kimehetett: ilyenkor az udvaron egybegyüjtötte tanulótársait s katonásdit játszott velük. A vacsora rendesen hét órakor volt, utána az olvasó elmondása és lefekvés. Saját jellemzését már idéztük, hogy otthon is a legelevenebb volt testvérei között, ez a szerfölötti mozgékonysága itt sem változott meg s megvallja, hogy senkit sem büntettek annyit, mint őt. Néha még nevelőjén is kifogott vagy legalább meg próbálta azt tenni. Egyszer például véletlenül végigöntötte nevelője zöldposztós íróasztalát valami szörppel s ijedtében rézporzóval hintette be. Nevelője büntetésből porzóstul együtt felnyalatta vele. Csakhamar ezután éktelenül ugrálni és visítani kezdett, mintha a rézportól eszét vesztette volna, s a nevelő megijedve orvosért küldött, pedig csak viszonzásul meg akarta ijeszteni. Csínyjeit nevelője hamar megbocsátotta, mivel egyébként jóindulatú s a mit legtöbbre becsültek benne az előkelő származáson kívül, – gyors felfogású tanuló volt. Az intézetben egyébként sem volt a világtól elzárva, apja sokszor magával vitte a főúri családokhoz, sőt ezt nevelője is megtette sokszor, különösen mikor egykori tanítványához: gróf Petky Jánoshoz ment látogatóba; gyakran volt tanuja vitatkozásuknak, a kolozsvári színielőadásokról, pl. a «Csörgő sapka» cz. énekes bohózat egy-egy verséről, verseléséről, rímeiről, azután a prosodiáról és a hangsúlyról.
20. A KOLOZSVÁRI MINORITA TEMPLOM.
21. A KOLOZSVÁRI PIARISTA FŐGYMNASIUM.
22. A KOLOZSVÁRI PIARISTA TEMPLOM.
23. A KOLOZSVÁRI R. KATH. LYCEUM HARMADIK GRAMMATIKAI OSZTÁLYBELI NÉVJEGYZÉKÉNEK EGY LAPJA.
A mi a tanulást illeti, az elemi iskolának az úgynevezett normális iskola, a gymnasiumnak a három grammatikai és két humanista tanfolyam felelt meg. Az elsőben megtanították a tanulót írni, olvasni, számolni, a latin, német nyelv és vallás elemeire. A grammatikai alsó (principista) osztályban a latin nyelvet Alvari Emanuel tankönyve alapján tanulták s mellette Aesopus meséit fordították; a német nyelv elemei, a négy alapművelet a közönséges és tört számokkal, bibliai történet és szépírás volt a többi tananyag.
Mindezeket Jósika már a nagyanyai háznál, nevelői vezetése mellett elvégezte, úgy hogy mindjárt a második grammatikai osztályba vették fel. A tanév rendesen novemberben kezdődött s szeptemberben évzáró vizsgálattal fejeződött be. Két félévre oszlott, a második félévi vizsgálatot áprilisban tartották meg.
Jósika neve az említett osztályban az 1803/4. tanév növendékei között szerepel először. Negyvenhárom tanuló jár ebbe az osztályba, hét convictustag, 19 seminarista s 17 «külső» azaz bejáró tanuló. Egy másik társával ő a legfiatalabb (10 éves) az egész osztályban, a többi 12–17 éves, sőt 18 és 19 éves is van közöttük. Ennek daczára már az első félév végén ő a második kitűnő, előtte csak Hilibi Gál László van. A harmadik grammatikai, úgynevezett syntaxista osztályban (1804/5.) szintén kitünő vagyis együtt halad a Báthori-convictus nála jóval fejlettebb, 15 éves növendékével. Ekkor még ezekben az osztályokban, mely a mai gymnasium második és harmadik osztályának felel meg, egy-egy tanár tanított s ezen években Csabi József volt a második, Ferentzi Rafáel a harmadik osztály tanára. A tantárgyak ugyanazok maradtak, csak a tanítási anyag bővült a görög nyelvvel. A magyar történetből a második osztályban a régi Magyarország állapotát, fejlődését, pusztulását, a hunok, avarok és magyarok vándorlásait s a magyar királyok korát Szapolyai Jánosig, a harmadikban ennek folytatását Ferencz uralkodásáig tanították; a földrajzból második osztály: Erdélyország és Bukovina, Illyricum, Galiczia és Lodoméria, a harmadik osztály: a német császárság tíz kerülete és ebben különösen az osztrák kerület. A latinból egyik évben Cornelius Nepos, második évben Cicero és Ovidius fordítása magyarra és németre. A nyelvtanításban azt a helyes elvet alkalmazták, hogy csak a legfőbb grammatikai szabályokat tanították, a többit gyakorlatból, esetről-esetre a példákból vonták el s magyarázták meg. Ezeket a magyarázatokat magyar nyelven tartották, csak a harmadik osztályban kellett a latin és görög nyelvet latin szabályokba foglalva tanítani.
24. CSABI JÓZSEF NÉVALÁÍRÁSA.
25. GULL JÁNOS NÉVALÁÍRÁSA.
A harmadik osztály befejezése után egy évig nem hallunk hírt Jósika Miklósról. Hol töltötte az 1805–6. tanévet, talán betegség miatt egy évig pihennie kellett, talán túlelevensége miatt egy évre hazament, nem tudjuk: az iskolai Tájékoztatás («Informatio») erről nem tájékoztat.
Az 1806. év őszén ismét feltűnik neve a lyceumi tanulók névsorában, még pedig mint a humanista első osztály növendéke.
Ez a humanista vagy aesthetikai iskola kétosztályú tanfolyam volt, melyben a poetika és rhetorika voltak a legfontosabb tárgyak: ezt a két tárgyat tartották a legszükségesebbnek az ékesszólásra, a mire akarta e tanfolyam képesíteni hallgatóit. Az első évben a két tudomány elemeit s különórán az ehhez mintegy kiegészítő tárgynak tekintett római régiségeket tanították. A klasszikusokat is e szerint választották meg: Vergilius és Horatius mellett főleg Cicerót olvasták és magyarázták. A másodikban szintén a költészetet és ékesszólást elméleti alapon, tüzetesebben tárgyalták. Kiegészítő tárgyak: a római császárok története Augustustól I. Ferencz császárig és a mythologia.
Mind a két tantárgy stílusgyakorlattal s fordítással volt egybekötve. Az oktatási szabályzat áttekintése (Synopsis) a magyar és latin stílus művelését egyformán megköveteli s azonkívül a hazai írók olvasását is ajánlja. A szabályzat a szavalást is fontosnak tartja, de nyiltan állást foglal az iskolai drámákkal és más, akár szent, akár világi szinházi előadásokkal szemben, mivel csak időrablók és egyéb, fontos okok is ellene szólnak. A történelem, földrajz, mennyiségtan és geometria, nemkülönben a vallás szintén a rendes tantárgyak közé tartoztak.
26. A KOLOZSVÁRI R. KATH. LYCEUM HARMADIK GRAMMATIKAI OSZTÁLYÁNAK VIZSGARENDJE.
Jósika ezt a két osztályt Horváth József és Dani Zsigmond vezetése mellett az 1806–7 és 1807–8. iskolai évben épen olyan kitűnő eredménynyel végezte, mint az előbbieket. Természetesen, mivel hátramaradása miatt egy évet veszített, e két év alatt mások voltak tanulótársai, így kerül egy osztályba gróf Haller Ignáczczal, Ferencz fiával és gróf Mikes Antallal, a kikkel együtt vetélkednek az elsőségért. Gyengébb tanulótársuk volt báró Apor István.
Ebből az időből említi, hogy egy fűzfapoéta verses munkáját neki ajánlotta s egy leoninus sort idéz is belőle: «Despota földig esel, franczia bőre fesel.»
Ekkortájban írhatta első irodalmi kísérletét, valami novellafélét, melyben «Hollósi János» czímen maga az író mondja el képzelt kalandjait, hogy szöknek meg gróf Haller Ignácz iskolatársával és barátjával a convictusból, megúnva Gull paternek nyírfavesszejét és korbácsát. Az érzékeny utazás kitűzött czélja Páris lett volna, de csak Váradig jutott a két hős benne, a mikor a készülő mű véletlenül ennek a szereplő személynek a kezébe került, és asinus az írója megjegyzéssel megsemmisítette.
Az öt osztály befejezése után a kétéves filozófiai és kétéves jogi tanfolyam következett. Az első filozófiai év főtárgya a filozófia; egyetemes encyclopaediai és módszertani bevezetés után logika, erkölcstan, metaphysika és tiszta mathesis, a második év a kísérletekkel magyarázott fizika és az alkalmazott mathesis elemeinek volt szentelve, tekintettel a hazai gazdaságra. Az első évben az ásványtant, a másodikban a chemiát is előadták. Azonkívül a történet segédtudományairól szóló bevezetés után mindkét éven egyetemes történeti és philológiai előadásokat is hallgattak. Jósika csak a két első filozófiai tanfolyamot (1808–9 és 1809–10. tanévet) látogatta. Most hallgatta először nevelője, Gull előadásait: a világtörténelmet és philologiát. Jósikának ezek kedvelt tárgyai voltak, bizonyára nevelője előadása kedveltette meg vele azokat.
Az 1810. év őszén, mikor szünidőre hazatért, örökre bezárult utána a kolozsvári lyceum és convictus kapuja s új sorompó nyilt meg, új pálya tárult fel előtte, végén a messze távolban babérral és dicsőséggel kecsegtető, de az út odáig nehéz, küzdelmes, sőt koczkázatos és életveszélyes. A nagyratörő és tettrekész ifjú szemei előtt csak a babér és dicsőség csillámlott, bár a küzdelem és veszély sem riasztották volna vissza, ha előre látta volna is azokat.
27. ID. BÁRÓ JÓSIKA MIKLÓS NÉVALÁÍRÁSA.