1. Ó-kori szkitha, szarmata és parthus viselet.
1. Ó-kori szkitha, szarmata és parthus viselet.
1–4. Lovat nyügöző szkithák a csertomlyki vagy nikopoliszi ezüst korsón. A korsót Dél-Oroszországban, a jekaterinoszlávi kormnyzóságban, Nikopol városka közelében a Dnyeper jobb partján fekvő Csertomlyk határában 1862-ben egy szkitha király sirjában találták s a szentpétervári csász. Ermitage-gyüjtemény birtoka. Kora Kr. e. VI–V. század. (Rajza a Recueil d’Antiquités de la Sythie után sokszor volt közölve, magyar munkák közül megjelent a Marczali H. által szerkesztett Nagy Képes Világtörténet II. köt. 206., 208. l. L. még dr. Boncz Ödön: Vázlatok a magyar viselet történetéből. 1., 4. l. V. ö. szöveg 1–6. lap.)
5–9. Szkithák a Kercs melletti Kuloba nevü halomban, Krimben, egy királyi sirboltban 1831-ben lelt elektron edényről és arany ékszerekről. A Kr. e. VI–V. századból. Az elektron edényről való az 5. sz. a. ijját felajzó és a 9. sz. a. ülő lándsás szkitha; a 6. sz. a. serleget és tegezt tartó gatyás szkitha arany szobrocskáját 4 példányban találták; a 7. sz. a. lovas szkitha előrésze egy a király testén lelt arany torques végét képezi; a 8. sz. a. alak két egymással szemben álló nyilazó szkithát ábrázoló arany szobrocskáról való. A tárgyak a szentpétervári Ermitageban őriztetnek.
(Rajzuk megjelent a «Drevnoszti Boszfora Kymmerijeszkago. Antiquités du Bosphore Cimmérien. Sz.-Pétervár. 1854.» cz. munkában; az elektron edény XXXIII. t., a torques VIII. t. 1., az arany szobrocskák XXXII. t. 1. és XX. t. 6. L. még Nagy Képes Világtörténet II. köt. 207. l. Boncz Ödön id. m. 3. l. V. ö. szöveg 1–6. lap.)
(Rajzuk megjelent a «Drevnoszti Boszfora Kymmerijeszkago. Antiquités du Bosphore Cimmérien. Sz.-Pétervár. 1854.» cz. munkában; az elektron edény XXXIII. t., a torques VIII. t. 1., az arany szobrocskák XXXII. t. 1. és XX. t. 6. L. még Nagy Képes Világtörténet II. köt. 207. l. Boncz Ödön id. m. 3. l. V. ö. szöveg 1–6. lap.)
10–12. Parthusok a kazeruni (Perzsia) korai Szasszanidakori (Kr. u. III–IV. század) sziklakép után.
(Ch. Texier: Description de l’Armenie, la Perse et la Mésopotamie. Paris. 1852. Pl. 146–147. Weisz H. Kostümkunde. Mittelalter 180. l. fig. 87. b. d. a. V. ö. szöveg 11. s köv. II.)
(Ch. Texier: Description de l’Armenie, la Perse et la Mésopotamie. Paris. 1852. Pl. 146–147. Weisz H. Kostümkunde. Mittelalter 180. l. fig. 87. b. d. a. V. ö. szöveg 11. s köv. II.)
13. Szarmata ijj és tegez.
(Weisz H. Kostümkunde. Alterthum. II. Abth. 558. l. 215. c.)
(Weisz H. Kostümkunde. Alterthum. II. Abth. 558. l. 215. c.)
14. Heraos, Kr. e. II. sz. körül uralkodott indo-szkitha vagy szaka király érme. Görög körirata: TY’ANNYNTΣ H’AY ΣAKA KO"ANY = Tyrannuntos Hęrau Saka Koiranu.
(Numismatic Chronicl. 1874. New. Ser. Vol. XIV. p. 161. Archiv für Anthr. 1899. XXVI. 2. 352–353. V. ö. szöveg 9. l.)
(Numismatic Chronicl. 1874. New. Ser. Vol. XIV. p. 161. Archiv für Anthr. 1899. XXVI. 2. 352–353. V. ö. szöveg 9. l.)
15–16. Szasszanida házbeli perzsa királyok a Nask–i– Redisib nevü sziklakép után Persepolisból a Kr. u. III. századból, hihetőleg 1. Ardesir és 1. Sapur.
(Ch. Texier id. m. Pl. 134. és 139. Flandin et Coste: Perse ancienne. Pl. 191. Weisz H. Kostümkunde. Mittelalter. 180. l. fig. 88. a–b. Huszka J. Ethnographia. 1898. IX. 49. A mellen nem csillag, hanem fibula van.)
(Ch. Texier id. m. Pl. 134. és 139. Flandin et Coste: Perse ancienne. Pl. 191. Weisz H. Kostümkunde. Mittelalter. 180. l. fig. 88. a–b. Huszka J. Ethnographia. 1898. IX. 49. A mellen nem csillag, hanem fibula van.)
17–19. Olbiai görög érem szarmata íjjal, tegezzel és csákánynyal a Kr. u. I–II. századból.
(Ouvaroff A. Recherches sur des Antiquités de la Russie Méridionale. Paris. 1860. Atlas. XXII. 14., 15., 17.)
(Ouvaroff A. Recherches sur des Antiquités de la Russie Méridionale. Paris. 1860. Atlas. XXII. 14., 15., 17.)
