Női felsőruha.
Női felsőruha.
Felső ruhának a hideg ellen kétségkivül a férfiviselet hosszabb ruhanemüit használták. A vállra vetett, térden alól érő ujjas felöltőt a csertomlicki kurgánban lelt aranylemez szerint már a scytha női viseletnél is alkalmazták (13. 4.), a magyar nők subája, mentéje tehát, ha szabása és alakja az időnkénti divat szerint változott is, ennek a viseletmódnak a hagyatékai közé tartozik. A középázsiai és keleteurópai török-tatár nők is a férfiviselet felöltőit hordják s ezektől csupán abban különböznek a női felöltők, hogy finomabb a kelméjük s gazdagabban vannak diszítve. Így kellett lenni, így volt a honfoglalóknál is; kétségtelen tanúságot szolgáltatnak erre az ősmagyar sirok, melyek közt a férfi sirok melléklete mindig szegényesebb, mint a női siroké s a mi gazdagabb férfi sir eddigelé ismeretes, ott a hol a lelet körülményeit megfigyelték, azt is megállapították, hogy az ezüst ékszerek, boglárok nem az öltözet, hanem a lószerszám diszítményei közé tartoztak.*
Hampel J. A honfoglalási kor hazai emlékei, p. pilini lelet 2-ik sirja 12. l., kecskeméti lelet 72–83. l., szeged-bojárhalmi 105–110. l.
