Női viselet az alsóbb néposztálynál.
Női viselet az alsóbb néposztálynál.
Sokkal egyszerübb volt az alsóbb néposztályhoz tartozó nők viselete. Ungmegye 1666-ki árszabása szerint a városi parasztasszony csak fajlondis vagy rázsaszoknyát viselhetett, a székelyeknél pedig, mint Apor írja, a paraszt jobbágy leányok közt csak az ő korában lett közönséges a rázsaruha, azelőtt egyszer ványolt brassai vagy szebeni posztószoknyával kellett beérniök. A szoknya alján nem volt szabad prémnek lenni, csak a vállán lehetett; nem hordhattak selyemköntöst a vállat kivéve, aztis csak kamukából vagy tafotából. Tiltva volt a zománczos arany vagy ezüstös gomb, a montli-palást, a vékony patyolat, fátyol, csipkés főrevaló s rókabőrrel bélelt mente. «Hozzájok illő patyolatot» csak a városi polgárasszonyok viselhettek, azt is régi mód szerint, nem bocsátva alá hosszan a sarkuk elé. Karmazsin vagy kordovány csizmát sem volt szabad viselni, sőt a falusi parasztasszonyoknak és a szolgálóknak a vörös vagy sárga csizmaszárat is eltiltották, csupán régi mód szerinti vargasarut hordhattak.
