november 3. 304. sz.,
november 3.
304. sz.,
304. sz.,
A »házból«
A mi kedves miniszterelnökünknek – mint ahogy a régimódi jó bácsiknak mindig van a zsebükben cukros mandula, mazsola-szőlő és korbács, amivel az elégedetlen gyermekeket megvigasztalhatják, részint megverhetik, – mindig van egy-két mennydörgős, egy-két mézes-mázos, egy-két hazafias frázisa, mellyel mint Jupiter, tetszés szerint csal ki a házban tapsmennydörgést, derültséget, megdöbbenést és csüggedést…
Tisza úr mester az ilyenekben! Mindenekelőtt megdorgálta és megleckéztette a ház tagjait, kiknek kívánatos volna némi felnőttek-oktatásaszerű előadásokat tartani a bankteória tárgyában.
Nem hisszük, hogy ezt Tisza komolyan kívánhatná. Ha a ház még valamivel többet tudna a bankteóriáról, Tiszának nem igen lenne keretje, ahova a készen tartott frázisokat beillesztheti, mert…
Az asszonyok erényét a férfiak gyámoltalansága menti meg.
Tisza bölcsessége – a többiek járatlanságán keresztül látszik nagynak.
Nagyon talmi tudomány lehet az s örülnie kell, hogy kevés az ötvös körülötte, mert hamar észrevennék.
Mikor a fentebb említett frázis nem tette meg a kellő hatást, elővette a vastagabbat:
»Vannak hitvány elemek – úgymond –, melyek a nemzet és uralkodó közé viszályt hintenek.«
No, már ez majd csak megteszi a hatást – gondolta magában és körülnézett…
Hát csakugyan horgon akadt egy aranyhalacska… Simonyi Ernő.
Felállt. Személyes ügyben szót kért. Őrá értette-e azt a miniszter?
Őexcellenciája mosolygott… Egynehány pillanatig ott evickéltette a halacskát a ház színe előtt, játszott… és mulattatá ezzel a komikus mozzanattal az ő kebelbarátjait, akik elméje nagyságában gyönyörködnek, s akiket nem szabad hagyni azért a potom öt forintért unatkozni, mert… az unatkozó ember könnyen ráfanyalodik arra is, hogy gondolkozzék…
Márpedig úgy sokkal kényelmesebb, ha ő gondolkozik valamennyi helyett.
