10. sz., január 10.
10. sz., január 10.
Valamikor, persze régen, mikor még nem volt a világon keleti kérdés, ágyú, puskapor s több efféle civilizált jámbor dolgok, Kolchiszban egy tüzethányó mérges sárkány lakott.
A mérges sárkánynak szép, de nem kényelmes hivatali állást adott a mitológia.
Az ő őrizetére volt bízva a világhírű kolchiszi aranygyapjú.
Ki bízta rá, nem tudom. Minek való volt az akkor, nem értem, annyi azonban bizonyos, hogy erre az aranygyapjúra is vágya támadt valakinek. Már akkor is voltak hiú emberek!
A kalandos és vállalkozó szellemű Jázon összeadta magát a merész argonautákkal és megszerzé magának az arany gyapjút.
Eddig a rege.
Ki mondja még ezután, hogy a történelem nem ismétli magát?
Most is sárkány vigyáz az arany gyapjúra a magyar emberrel szemben.
Míg igaz magyar marad valaki, nem juthat hozzá.
A kalandos és vállalkozó szellemű Andrássy azonban megszomjúhozá azt, összeadta magát a moszkovitákkal és megszerzé az arany gyapjút.
