A KERESDI VÁR • 1886 (38. kötet)
A KERESDI VÁR •
1886
(38. kötet)
1886
(38. kötet)
Azért mondták rá, hogy »keresd«, mert nem lehetett megtalálni.
Távol esett mindennemű hadi utaktól, városoktól, egy erdők közé bezárt völgyben úgy, hogy legfeljebb az eltévedt utazó bukkant rá s akkor aztán azt is hihette meglepetésében, hogy valami mesebeli tündérvárra akadt, ahol egy teríték várja az asztalon s láthatatlan szellemek abrakoltatják meg fáradt lovát.
Nemcsak a szép Küküllő megyének egyik nevezetessége a festői lovagvár, de egész Erdélyországnak. Még most is teljesen ép és lakható. Annyi érdekes alakzat, oly meglepően szép ajtók, párkányok, szögletek és oszlopok ékesítik a fenségesen komoly épületet, hogy mint egyik tudósunk mondja: »érdemes volna csupán a keresdi várról egy régészeti albumot készíteni«.
A vár az Árpádok idejében épült, mégpedig minden jel arra mutat, hogy II. Endre alatt Erdélyben időző német hercegek építették, mert túlnyomó a gót stíl benne, s mert az ekkortájt épült német váraknak hű mintája.
Később aztán a Bethlen család birtokába került, s azok a saját ízlésük szerint folyton hozzáépítgettek egyet-mást. Meglátszik biz ott nemcsak a román és a reneszánsz építési modor, de még a legközelebb lakó segesvári kőművesek gusztusa is.
Ostromokkal, úgy látszik, sohase volt valami nagy dolga Keresdnek. Tört kardpengéket nem találni alatta, sem golyóbisok nem hullnak ki a falaiból.
A béke hajléka volt. Az üldözött erdélyi családok itt biztos, föl nem födözhető menhelyet találtak.
Egy-egy Bethlen mindig lakott benne. Régente valamelyikök (mert a Bethlenek közt majd mindig volt író és tudós) nyomdát is állított fel a várban. Bethlen Farkas históriája itt jelent meg.
A középkor egyik komor fészkéből indult ki tehát Erdélyben az új kor erős hadserege: azok az apró ólombetűk.
A vár berendezése nagy pompaszeretetre mutat, a szobák kényelmesek és faragványokkal vannak ékesítve, a föld alatt templom van gót stílben s a faragott kőből való oltár benne igazi kis remek. Itt gyűltek össze isteni tiszteletre a Bethlenek. Külön padok állnak az asszonyok és férfiak, valamint a várbeli tisztek és családok számára. Itt imádkozgatott az ájtatos Károlyi Zsuzsanna, kinek fenn az egyik teremben még most is ott áll a fenyőfaágya 1598. felirattal.
Kemény János fejedelem sírkövét is Keresden őrzik mai napig.
Szokásban volt, hogy a Bethlen családból ha valaki megnősült, a mézes heteket a félreeső várba ment eltölteni. Mai nap is közmondás Erdélyben, ha valaki nászútra indul, »Keresdre utazik«.
