FÉNYES ELEK TUDOMÁNYOS ÖRÖKSÉGE
FÉNYES ELEK TUDOMÁNYOS ÖRÖKSÉGE
Fényest több tudományszak vállalja magáénak. Érthető ez, hiszen annak az államismeret-tannak volt összegző, nagy képviselője, amelyet hazánkban Bél Mátyás indított el, s amely magába foglalta az alkotmánytant éppúgy, mint a geográfiát, a statisztikát csakúgy, mint a népleírást és a közgazdaságtant. Még megélte, hogy ezek a tudományszakok végképp szétváltak, s a következő nemzedék tudósai szűkebb szakterületekre specializálódtak. Az elkülönülő diszciplínák szaktudósai közül a statisztikusok vállalták legkövetkezetesebben Fényest és örökségét. Ugyanakkor a földrajztudomány első hazai professzora, Hunfalvy János 1863-ban nemcsak a geográfiai szótár hiányait olvasta a fejére (pl. azt, hogy kimaradt belőle Lőcse), de azt is vitatta, hogy Fényes geográfus volt-e egyáltalán. Úgy vélte, hogy „földirat”-a leírást is csak megyékre darabolva adott az országról, átfogó képet nem tudott nyújtani. Mostohán bántak Fényessel a néprajz történetírói is. Pedig a népi gazdálkodás, a háziipar és kézműipar, s általában az anyagi kultúra néprajzi kutatóinak nemzedékei használták fel adatait, hivatkoztak műveire.
