Elméleti jellegű találmányai
Elméleti jellegű találmányai
13. Automobilok hajtóművében eljárás a fogaskerekes sebességváltó áttételeinek szerkesztésére a hajtómotor jelleggörbéjének megfelelően (1907) (3.).
14. Elektrodinamikus szabályozó (1908) benzin-elektromos gépkocsi hajtásához (5.), amely a villamosmotor álló részére ható reakciónyomatékkal befolyásolja a benzinmotor hengerterébe szívott gáz-levegő mennyiségét.
15. Mechanikai munkatárolás elektromos hajtásnál (1908) (6.), elsősorban aknaszállító gépek gyorsító nyomatékának a csökkentésére mechanikailag tárolt energia hasznosításával.
16. Egyenlőtlenségi fok mérése (1915) műszer nélkül, egy autó kettős gyújtóberendezésének felhasználásával (14.).
17. Alagútépítéshez vágatszellőzés megoldása (1916). Robbantás után az égéstermékek gyors kiszellőzésére az akkor nem terhelt sűrített levegő hálózatból táplált légsugár-injektort sorba kapcsolva a szellőző ventilátorral, a ventilátor ellenállásának csökkentésével növeli a szállított levegő térfogatáramát.
18. A Duna alatti alagút építéséhez szükséges légmennyiséget, amely az építési helyen a vizet kiszorító, nyomás alatti levegőt biztosítja, oly módon számította ki, hogy az azonos talajrétegbe telepített kutak szivattyúzása következtében lesüllyedt vízszintből számított talajvízáramlási ellenállást számítva vette figyelembe a talajon át folyó levegő áramlási ellenállását (1916).
19. Új eljárás az aknatorony méretezésére (1923) (20–22.).
20. Sűrített levegő előállítása a kitermelt kő súlyával működtetett sikló fékművel (1928) (25–27.).
21. Új rendszerű oszcillográf villamosmotorok jelleggörbéjének automatikus felvételére (1931) (29.).
22. Villamos torzió-indikátor teljesítménymérésre (1931) (29.). Hosszú tengely végéről hajtott munkagép teljesítménymérésére a tengely két végén egyegy kommutátort használt, amelynek szegmensei felváltva voltak vezetők, illetve szigeteltek. Tengelyelcsavarodáskor a két, sorba kapcsolt kommutátoron áthaladó áramerősség a tengely forgatása közben az elcsavarodással arányosan hosszabb ideig tartó áramlökéseket ad. Ezeket ballisztikus galvanométer mérte.
23. Erőművi kondenzátor és hűtőtorony együttes méretezése gazdasági optimumra (1939) egyrészt a terhelés, másrészt az időjárási adatok egymástól független valószínű gyakorisági görbéjétől szerkesztett eredő valószínűség alapján (32.).
24. A munkavégzett hő a szokásostól lényegesen eltérő helyes árának számítása és indokolása (1957) (53.).
