Neked, kalap, engedek
Neked, kalap, engedek
Pityókásan megy haza a székely. A kalapja leesik a földre. Megáll, megnézi, majd azt mondja:
- Úgy-é? Hát leestél, te kalap? Ha most utánad hajolok, hogy felvegyelek, elesek én is! Én biz felemelhetnélek téged, de te engem nem. Akkor meg te maradj inkább a földön, mintsem én kerüljek oda...
S hajadonfőtt támolyog tovább.
