Arisztid autóvezetői tudományával dicsekszik Taszilónak.
-Na, ha nem hiszed, ülj be mellém, és mindjárt meglátod!
Elindulnak, Arisztid előre mutat:
-Látod ott azt az oszlopot? Százas sebességre kapcsolok, és pontosan húsz centivel az oszlop előtt fogok megállni.
Gyorsítás, fékezés... Kiszállnak, lemérik a távolságot. Pontosan húsz centi.
Továbbhajtanak, s Arisztid megint előre mutat:
- Nézd, ott egy darab papír a járdsa mellett. Tíz centivel előtte fogunk megállni.
Gyorsítás, fékezés, kiszállás, ellenőrzés. Hajszálpontosan tíz centi. Mennek tovább, Arisztid a kereszteződésben felbukkant villamosra mutat:
-Na, most figyelj! Úgy suhanok át a villamos előtt, hogy éppen csak súrolja a kocsi hátsó lökhárítóját.
Felgyorsít, érintés, átjutnak.
-Na, mit szólsz? - húzza ki magát büszkén Arisztid.
-Mit? - hebegi sápadtan Tasziló. - Hogy visszamehetnénk azért a papírért.