A lusta kertész
A lusta kertész
A módos Kapor kertészt fogad, s előreküldi, tegye rendbe villája kertjét, mielőtt ő hazaér. A kertész úgy véli, addig még bőven van ideje, s igen nagy a hőség, lefekszik hát az árnyékban, s elalszik.
Hazaér Karfiol, keresi a kertészt, de nem találja. Végül is fölfedezi, hogy ott alszik a diófa árnyékában. Odamegy hozzá, s dühösen mondja:
- Nem szégyelli magát, maga semmirekellő, naplopó... ? Elvállalja a munkát, és akkor elalszik a hűsben. Nem érdemli meg az ilyen ember, hogy a nap rásüssön...
- Éppen ez az - feleli nyugodtan a kertész -, ezért feküdtem az árnyékba.
