Barkó család.
Hogy hajdan Fejér megyében virágzott ilynevü család, tanusitja Barkó Márton, ki azon megyének 1635-ben szolgabirája volt, és járása Tata várához ingyen munkára rendeltetett*.
1635-ki 92-dik törv. cz.
Jelenleg az ausztriai bárók sorában találunk ilynevü (Barco) családot, mely magát Spanyolországból származtatva, állitólag III. Károly király korában vándorlott ki, és azóta Magyarországban székelt jelesül mint állitatik Zemplin megyében, hol Barkó vára romjai maig is láthatók. Nem ismerve a családi okmányokat, az állitmány eldöntéséhez nem szavazhatok.
E család bárói czimere a következő: a paizs négy részre oszlik, az 1. és 4. osztály arany mezejében zöld dombon egy vastag terebélyes élőfa; a 2-dik és 4-dik osztály vörös mezejében egy vártorony három orommal két kapuval, és egy mellékfallal (melyen ismét bejárás) látható. A közép-paizsban kék mezőben zöldes tengeren arany hajó horgonyoz. A paizs tetején bárói korona, azon három sisak, melyek elsején balra néző koronás fekete sas. E sisak foszladéka arany-kék. – A második vagy középső sisakon pánczélos bajnok nyitott sisakkal, és azon három strucz-tollal látható, jobb kezében hatszögü arany csillagot tart, balját csipőjére illesztve. E sisak foszladéka jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. A harmadik sisakon jobbra néző arany oroszlán kardot villogtatva áll. E körül a foszladék ezüst-vörös.
A családból már három Terézia lovagrendi vitéz volt. Barcó Vincze lovas tábornok főhadiparancsnok Magyarországban 24 évig; a 10-dik számú huszár ezred tulajdonosa, 1759-ben Mária Teréziától tétetett azzá; 1773-ban báró volt. – Öcscse Barcó Bódog (Felix) 1794. jul. 7-kén a Teréziai lovagrendet, 1795-ben jan. 10-kén I. Ferencz királytól báróságot nyert. Ettől igy támad a családfa:
Bódog. 1795. báró.; József. sz. 1795. altáborn.; Anna. sz. 1796. (Du Chet özvegye).; Eduárd sz. 1801. őrnagy.; Edvárd. szül. 1836. alhadnagy.; Matild, szül. 1811. (Waterton György).; Sidonia, sz. 1812. (Báró Rath Fer.); Emilia, szül. 1814. (Glaninger ezr.);
