Kántor család. (Hodászi és Jánossi †.)
Szatmár vármegye régi családa, melyből hodászi Kántor Bálint már 1416-ban birta Hodász helységét, és innen a család Hodászi előnevet is viselt, míg Kántor-Jánosi helységről Kántor-Jánossy-aknak is irattak, és ez okból volt már e családról Jánossy néven e munka V. kötetében is a 316. lapon rövid emlités téve.
Nevezett Kántor Bálint 1416-ban Hodász helységnek határit Balog – máskép Kis Jánostól el akarta különöztetni; de az Iklódy család ellentállt .
1349-ben Jánosnak fia Jakab, a váradi sz. egyház kántora azaz éneklője osztályba kapta szatmármegyei Jánosi helységet, honnan a helység és családai Kántor-Jánossi-aknak neveztetett .
1408-ban Jánosi Kántor Péter és Bálint támadást inditván Zsigmond király ellen, hűtlenségen Jánosi helységet elveszték, de utóbb visszanyerék, és már 1417-ben a Kántor-Jánossy család birta.
1419-ben Kántornak neveztetett István, Jánossy Miklós-nak fia, testvéreinek hamis vádja folytán az erdélyi püspök képviselője által egyházi átokkal sujtatott; és e miatt Hodász helység felét elzálogositani kénytelenittetett, de ártatlanságát megmutatván, testvérei a nekie okozott kárért 400 arany forintba marasztaltattak .
1423-ban Kántornak neveztetett Péter, László, Bálint és Barla, a Jánosi helységhez tartozó darab földért az Iklódy családdal perlekedtek, és azt barátságos alku szerint Iklódhoz csatoltatni engedték .
1450-ben hodászi Kántor Lucza Jánosi helységben és Balog-Jánosi pusztájában, valamint Hodász helységben Hetényi pusztával együtt, részbirtokot nyert uj királyi adománynyal .
1539-ben Kántor János és Mihály, Jánossy Ádámmal Hodász, Jánosi és Ders helységbeli birtokaikban uj királyi adomány mellett megerősitettek .
Kántor nevü család Zemplin vármegye nemesei között is emlittetik.
Ugocsa megyében Kántor László bekényi plébánosnak fia György 1413-ban egyességre lép Göde Istvánnal és Mártonnal .