Kátay család.
Kátay család.
Régi kihalt család. Már a XV. században fordulnak elő őseik; igy Kátay Mihálynak fiai László, Mihály és Fülöp, és rokonaik Jakab prépost, Miklós egri kanonok Erzsébet királynétől zálogba veszik Kecskemét városát 1438 és Csongrád városát 2500 aranyforintban, mely összegre nevezett királynénak Zörény, Beuren, Orsowa, és Miháld várak kijavitása miatt szüksége volt.
Kátai Isák 1447-ben Pest vármegye követe.
Kátay Mihály jelen volt 1526-ban mint Szapolyai híve a tokaji gyülésen *.
Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 81.
Kátay Ferencz 1554-ben Perény Gábor alatt hadnagy, ugyanaz 1558-ban Eger várában; utóbb 1584-ben Miksa és Rudolf királytól beiratképen kapja a mizslei prépostságot *. Kátay Jánost 1618-ban az országgyülés a határjárási bizottmány tagjául nevezi ki a 12. törvény czikben.
Kaprinai Mss. B. tom. XXIX. 203–208. Később 1643-ban a mizslei prépostságot a kassai jezsuiták nyerék.
Legnevezetesebb embere volt a családnak Kátay Mihály 1606-ban Bocskay István erdélyi fejedelem kanczellára, ki urának halála miatt mérgezési gyanúba jövén, felkonczoltatott *. Mihálynak neje Drugeth Anna volt *, és tán Magócsi Margit, kitől fiai Mihály és Ferencz, ki 1670-ben magnélkül halt el *.
Gr. Mikó Imre Erdélyi történelmi adatok I. 20. Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 26. l.
Szirmay C. Zemplin not. top. 78.
Lehoczky Stemmatogr. II. 211.
Zemplin megyében e század elején is előfordul a Kátay név a czimerleveles nemesek sorában *.
Szirmay C. Zemplin not. top. 113.
