Kopácsy család.
Kopácsy család.
Már a XVI. században az első hirenves reformatorok közt tünt föl Kopácsy István, ki Perényi Gábornak udvari papja volt, és ettől Csernaka helységet kapta, melyben 1560-ban királyi adománynyal erősitetett meg *. Ezzel mily vérséges viszonyban állott Kopácsy György, «»kinek 1583-ban Pozsony megyében a szeptenczi hegyen nagy-szőlő nevü szőlőt adományozott *, – nem tudjuk. Emlitett György 1583-ban (feria sexta proxima post festum b. Thomae apostoli) Aszáson is kir. adományt nyert. Ennek utódai Kopácsy Mihály és György 1765-ben jul. 5-én Zala vármegyétől nemesi bizonyitványt kapnak *; és ily leszármazást igazoltak:
Lányi Magyar föld egyház története I. köt. 111. lap.
Liber Regius folio 352.
Veszprém megyei levéltár.
Kopácsy György 1583.; György; Márton; Márton; Mihály 1765. (Gyöngy Judit); György 1756.; József sz. 1775. † 1847. M. orsz. primása.; N.; József Veszprém m. törv. sz. elnök; György Veszprémben.; Victor.; Jozefa (b. Győrfi Károly).; József.; Mária.; stb.;
E családból született 1775. május 20-án Veszprémben József, kinek atyja Kopácsy Mihály, anyja Gyöngy Judit volt; 1791-ben pappá lön. 1798-ban áldozár, majd tanár és püspöki titkár. 1806-ban veszprémi plébános és alesperes, 1807-ben veszprémi kanonok, 1813-ban simegi apát, hantai prépost, és székes főesperes, 1817-ben kir. táblai ülnök, 1819-ben hétszemélyes táblai ülnök, 1822-ben fejérvári, 1825-ben veszprémi püspök. 1838. dec. 15-én esztergami érsek, magyar ország primása, Esztergam vármegye főispánja stb., a magyar egyház egyik legjelesb főpapja. Meghalt 1847. sept. 17-én.
Unoka-öcscse Kopácsy József 1841-ben Veszprém megyei másod alispán királyi táblai ülnökké neveztetett; utóbb 1850. után cs. kir. kerületi törv. széki tanácsos, és Veszprém megyei cs. kir. törv. széki elnök. Czimerük a paizs kék mezejében magas sziklára kapaszkodó szarvas.
