Kovács családbeliek.
Kovács családbeliek.
Miután Kovács néven is több, egymástól különböző nemes család van Magyarországban, melyeknek törzseit családi értesités nélkül nem tudhatni, és igy az eddig előszámlált nemesség-szerzők valamelyikének utódaiul helyesen meghatározni lehetlen; elészámláljuk tudomásunk után vármegyék szerint azon ismeretesebbeket, ik az utóbbi időben éltek vagy jelenleg is élnek; és kik az eddig elsorolt családok egyikéhez sem igtathattak.
Abauj vármegyében K. Ferencz 1838-ban esküdt.
Arad vármegyében: K. Ágoston 1838-ban első alispán. K. Dénes ugyanott 1841-ben alszolgabiró.
Bács vármegyében K. antal 1845-ben hadi főadószedő.
Baranya megyében K. Károly 1845-ben esküdt.
Bihar megéyben K. Imre 1837-ben alszolgabiró. György alpénztárnok 1845-ben.
Szabolcs megyében K. Ferencz 1838-ban esküdt, 1844-ben aladószedő.
Zala vármegéyben K. Vendel 1844-ben várnagy stb.
Ugocsa megyében e század elején K. István közbirtokos Tivadarfalván, György Batáron és Forgolányban; László Veléten; József Forgolányban; Jánosnak örökösei Csedreghen.
Krassó megyében K. Károly főszolgabiró Arad megyétől 1826. febr. 9-én nyert nemesi bizonyitványát Krasó megyében azon évi april 10-én tartott közgyülésen hirdetteté ki; Károly már nem él. Fiai közűl Lajos cs. kir. főhadnagy (1858-ban). Birnak Aradban Taucz helységben. Károly 1836-ban alszolgabiró volt Krassó megyében.
Győr vármegyében Kovács Ferencz és István ezen megyétől 1759. mart. 6-án kelt nemesi bizonyitványt kapnak. 1816-ki aug. 3-án pedig szintén ezen megyétől Dániel és Imre vesznek ki nemességükről bizonyitványt. Márton ugyan ezen megyének 1836-1844-ben főszolgabirája volt. Talán ezek azon K. Mártonnak ivadékai, ki 1741-ben kapta czimeres levelét, mint itt a 405-ik lapon olvasható.
