Kún család. (Osdolai, gróf.)
Erdély egyik nevezetesb székely eredetű családa, mely Háromszék egyik falujáról Osdaláról irja előnevét.
A családfát Kún Antal kezdi meg, ki 1506-ban az agyagfalvi gyülésen Kézdi szék részéről jelent meg . Tőle következőleg származott le a család:
Antal 1506.; Kocsárd (Gothárd) hadvezér † 1536.; Anna (Nagy-mihályi Gábor); Lázár fejd. tanácsos 1536.–1548.; Gáspár 1585. (Gyulay Erzse); Gergely (Makrai Erzse); Zsófia (Csomortáni Tamás); II. Gothárd 1609–1662. (Borbély Anna); László. †; György. †; Gergely † 1678. (Barcsai Druzsiana); Bora (Barcsay György); Kata (Ébeni László); Erzse (Horváth Tamás); Ilona (Kornis Mihály) István 1620. (Sulyok Sára); István 1680. küküllői főisp. (1. Basa Ilona. 2. macskási Tánok Klára); Magdolna (Kenderesi Miklós); Ilona (Toldy György); Kata (Feltóti György); István (Rhédey Mária); Borbála (Teleki József) Kata.; Anna.; Miklós (Rácz Krisztina) Ilona (Bethlen Miklós); Lázár. †; István 1758. (Bethlen Zsuzsa); Gergely (Dániel Erzse); Farkas (Barcsai Éva); Mária (Mariássyné); Zsuzsa (Orbán Antal); Zsigmond. 1803. (Inczédy Ágn.); Sámuel (Nopcsa Zsuzsa); Erzsébet (Pogány István); Róza (Vér György); Zsuzsa (Simon János); Zsigmond (Tornya Klára) István (Lázár Klára); Gergely (Beck Amália); Amália (Ugron István); Gothard forr. főisp. 1849.; Károly (Keczeli Anna); Farkas (Ugron Amália † 1843.9; Róza (Cserényi Fer.); Zsigmond (Hodor Anna); László 1721–1785. (Rhédey Krisztina); Erzsébet (Jósinczy Lajos); László (b. Bruckental Zsuzsa † 1814.; Klára (1. Kendeffy Pál. 2. Horváth Mózses); Miklós (Szentkereszti Julia); Karolina (Barcsay Sám.); Zsuzsa (b. Gerliczy Fülöp); Zsófi (Kornis Gábor); László (gr. Gyulay Konstantin); József (gr. Kemény Kata);
A családfa törzsének Antalnak fia Kocsárd (vagy németesen Gothárd) 1528-ban már Szapolyay részén Ferdinand ellen csatáz, utóbb budai kapitány. 1531-ben a meleg fürdőjéről ismeretes Al-gyógyot kapta Szapolyaytól . 1534-ben fővezér lesz; és részt vesz Gritti bukásán. 1536-ban elesett Szatmárnál . Egy leánya maradt Anna Nagy-Mihályi Gáborné.
Testvére Lázár 1548-ban a székelyek részéről Martinuzzi mellé a tordai gyülésen tanács urnak rendeltetik ki. 1551-ben Ferdinand Hunyad megyei birtokait koboztatja el, és adja malomvizi Kender essy Jánosnak inscriptioban. Egyik fia Gáspár, ismét megkapá Algyógyot 18 faluval együtt . 1603-ban fiával Istvánnal Bethlen Gábor vezénylete alatt kiemenekül . Utóbb visszatér, és Bocskai alatt fényes szolgálatokat tesz .
Gáspárnak másik fai II. Gothárd I. Rákóczy alatt egy vigyázatlan szaváért birtok-kobzást szenved, és fogságot, melyben elhal .
Istvánnak Sulyok Sárától fia István 1666. Hunyad vármegyei , utóbb küküllői főispán. A gyógyi fürdőt 1680-ban Apaffynénak engedé. Apaffynak kedves embere és híve .
Istvánnak Bethlen Zsuzsannától fiai Zsigmond, Farkas, Gergely, és Lászlónak Rhédey Krisztinától fia Miklós 1763-ban báróságra , utóbb grófságra emeltettek.
A család levéltárát a Hóra-világ elpusztítá, ez okból 1791-ben az országgyüléstől adomány-leveleik ujbóli kiadását kérték.
A legutóbbi nemzedék közűl Gothárd forradalmi főispán volt.
Nincs a táblán osdolai Kun Katalin, löwentháli Schaller Sámuel neje.