Lipszky család. (Szedlicsnai.)
Lipszky család. (Szedlicsnai.)
Eredetét állítólag Lengyelországból vevé, és eleik mint a protestans vallás hívei üldöztetéseik miatt léptek Magyarországba. Lipszky Dániel volt az első, ki magyar nemességet nyert, és nemes levelét 1649-ben Trencsín vármegyében kihírdetteté. Nem sokára fekvő birtokra is szert tevén, már 1688-ban a család Szedlicsán mint birtokos iratott a nemesi lajstromba. Utóbb a család Nozdrokóczon és Szoblahón (Trencsín megyében) és Praznóczon (Nyitra megyében) adomány levél mellett szerze birtokot.
Az 1748-ki nemesi összeirásban Imrét találjuk, ki 1768-ban már Szedlicsnán említetik. Ugyan ekkor Trencsín városában János örökösével Pállal, és ennek János, Péter és József fiával találkozunk.
1803-ban szedlicsnai birtokán székelt Imre és ennek fiai János, Ferencz és László. Végre 1837-ben már Imre örököseinek egyike t. i. János volt azon érdemes nevű cs. kir. ezredes, ki Magyarország földrajzát egy még eddig nem pótolt hely-névtárral, és föld abroszokkal kiadá. Meghalt ez Szedlicsnán, és egykori kertjében álló sír emléke hírdeti munkás életének és családjának kimultát.*
Szontagh Dán. köz..
A család czímere a paizs udvarában egy vastag, derékon eltört élőfa, melynek mindkét oldalán egy-egy fris hajtású ágacska zöldellik. A fa fölött jobbról arany nap, balról ezüst félhóld ragyognak. A paizsfölötti sisak koronájából kétfarkú oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával zöld ágacskát tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
