Parlaghy család. (Parlagi †.)
Parlag jelenleg Szabolcs vármegyében Sámson, Hadház és Monostor között fekvő puszta, a báró Vécsey család és Debreczen és Hadház városok birtokában. E pusztától – hajdan falutól – vette nevét a kihalt Parlaghy család, melyből Parlaghy István 1393-ban élt, a midőn neje Zennyesy Skolasztika rokonaival együtt a Szatmár vármegyei szennyesi pusztába uj királyi adomány mellett beiktattatott.
Parlaghy Istvánnak testvére lehetett azon Parlaghy György, kinek leányai Katalin és Skolasztika 1410-ben Szabolcs megyei Parlag helységbe beiktattatnak, Parlaghy Ferencz és Mihály ellentmondása mellett, mely ellenmondóknak származását szintén ki nem puhatolhattuk.
1476-ben Parlag helységbe ismét beiktatást eszközöltek Parlaghy György és Károlyi János.
Ez utóbb említett Parlaghy György Mátyás király udvari katonája (aulae miles), testvérével Pállal együtt egy részről azaz felében, és más részről Kállay Pál és ennek osztályos vérsége 1464-ben (feria 3-ia prox. ante festum b. Adalberti episcopi) Külső-Szolnok vármegyei (mező) Thúr és (Tisza) Varsány mezővárosokra Mátyás királytól adományt nyertek, és azokban a budai káptalan által azon évi Jézus menybemenetele utáni első szombaton minden ellentmondás nélkül be is iktattattak.
Nevezett Parlaghy György 1469-ben Diós-Győr kapitánya volt. Iratik Borsod vármegye főispánjául is. Györgynek csak a táblázaton látható leányai maradtak; de testvérének
Pálnak, ki a mező-túri és varsányi birtokra közös szerző volt, három fia maradt: Albert, György és Antal. Ezekhez járúl még egy táblázat szerint negyedikül Leustak, kinek másutt emlékét nem találom, és ki amúgy is leányában Katalinban, ki Banchy nemes emberhez ment férjhez, kihalt.
Mielőtt a család még néhány tagjairól adataimat eléadnám, lássuk a családfát, mely igy áll:
Parlaghy István 1393. (Zennyesy Skolasztika); Ferencz 1410.; János.; 1. György 1464. 1469. diós-győri kapitány; I. Pál 1464–1511.; Ilona (Kállay János); Luczia (Paksy Lajos); Krisztina (enyingi Török Imre); Albert; I. György (Veronica); Antal (Zeleméry N.); Leusták 1493.; N. (Bornemisza Miklós); N. (Félegyházy); Kata.; Folyt. köv. ábrán.; Kata (Bánchy)
Antal, ki az előbbi ábrán. (Zeleméry N.); László; III. György (Beno Anna); Mihály?; Kata (1. Jakabházy 2. Filpessy Mátyás 3. Zeleméri Kamarás Jánosné); Anna (1. Kapy János 2. Chapy László); Bora (1. Pataky Sámuel 2. ecsedi Csapó Fer.); Erzse (Csókás András); Pál.; IV. György (Kusalyi Jakchy Kata 1612.); Miklós,; Magdolna 1589. (Kőrössy István); Anna (Dengeleghy Miklós); Fruzsina (Ábrahámffy János); Miklós kihalt.
A családfa – mint látjuk – I. Páltól származik le egészen IV. Györgynek fiáig, Miklósig, kiben a Parlaghy-ak utolsó férfi ivadéka szünt meg élni a XVII. század elején.
1589-ben említett IV. Györgynek három leánya iktattatott be Parlagon.
Azonban a családfán megjelölteken kivül is ösmerünk még több Parlaghy családtagot, kiknek helyét a táblázaton kimutatni nem lehet; ezek a már felebb említetteken kivül következők:
László, ki Szirmay szerint 1459-ben a budai kir. udvarnak tisztartója és kúnok birája volt. Lehoczky szerint ez Antalnak fia és Pálnak unokája lett volna, a mi hihetetlen, miután Pál, a nagyapa 1464-ben élt. Tehát legalább is Pállal egy nemzedék, vagy ezzel épen egy testvér lehetett. Egy történet-buvárunk jegyzete szerint Parlaghy László 1476-ben Trencsin vár kapitánya volt.
Parlaghy Menyhért 1505-ben a rákosi országgyülésen Szabolcs vármegyének követe volt. Talán ennek fia
Parlaghy Ferencz, ki I. Ferdinand király híve lévén, János király pártja által elfogatván, Váradon feje vétetett. Ennek csak egy leánya Rozália maradt, ki hajadon korában halt meg.
1564-ben Parlaghy Erzsébet Kékedy János feleségeül iratik.
Lehoczky szerint Parlaghy említett László de Aranyad, Vizakna et Parlag irta előnevét.