II. István miután a jogi tanulmányokat bevégezte, a b. Babocsay Pál huszár ezredében szolgált, hol kapitányságig emelkedett, elválván ettől, 1717-ben Vas vármegye főpénztárnoka lett 1725-ig; innen a sopronyi kerületben tartományi biztos (provinc. commissarius) lett, 1730-ban Vas vármegye első alispánjává választatott és az volt haláláig 1744-ig. Időközben a hires 1741. évi országgyülésen mint követ megyéjét jelesül képviselte. Haza jövén, Vas, Zala és Sopron vármegyék bandériumait oly gyorsan szervezte, miáltal ezek képesek voltak mint legelsők a csatatéren megjelenni. Ezért cs. kir. tanácsosi czímet, s egyéb jutalmak igéretét nyerte, mi azonban feledésbe ment. Nejétől Sibrik Teréziától hét gyermeke maradt: Károly mint kapitány, nőtlenűl, László mint egy leánynak atyja halt meg, Anna Vörösné, Mária Skerleczné volt; Miklós paulinus szerzetes, a hittudományt Rómában tanúlta, és oda szerzete részérül utóbb háromszor volt küldve, utolsó ott tartózkodása alatt halt meg, és ott temettetett. Irt több munkát: 1. bölcsészetit latinul „Institut. philosophicae” czím alatt, mely Pesten két kötetben 1762-ben jelent meg; 2. másik munkája: „Ritus et mores Hebraeorum” mely Nagyszombatban 1758-ban jelent, ugyan ez 3. megjelent magyarul is. Kéziratban maradt tőle a családnál: „Praecepta salutaria in usum perpetuum Francisci Rosty, concinnata per Nicolaum Rosty humilem paulinum cognatum suum ae per triennium moderatorem. Tyrnaviae 1765.”
IV. István jogi tanulmányai bevégeztével, a nemesi fölkelő seregben szolgált 1746-ban. Hazajövetele után megnősűlvén, Vas megyei örökségét eladta, s annak árán Székesfejérvárott s Fejér megyében ingatlan vagyont szerzett, s utódai azóta Fejér megyében laknak. Fejér vármegyében az időben több visszaélés történt, ilyenek voltak a jegyzőkönyvekből kimetszett végzéseknek másokkali helyettesitése, stb. a hatalmaskodó tisztikar ellen Rosty István merészelt csupán a közgyüléseken föllépni, s hét évig folytatott nyomozások után 1786-ban az igazságot felderítetni, melynek folytán a főispán gr. Nádasdy Ferencz 100 arany birságra, a tisztikar pedig négy öt egyén kivételével hivataltóli elmozditásra itéltettek, a fő bűnösök a megtorlás elől halálok által menekültek. Meghalt 1791. aug. 9-én, kora 81. évében. Nejétől Daróczy Zsuzsannától gyermekei Zsófia Aszalayné, és Ferencz eleintén a megyénél aljegyző, utóbb több főrendünek országgyüléseken képviselője volt. Meghalt Székes-Fejérvárott 1828-ban, kora 80. évében. Nejétől O-Beirne Annától négy gyermeke maradt, Anna, Teréz Salamonné, János Tolna megyei jegyző, az 1809. évi nemesi fölkelésben főhadnagy, meghalt 1812-ben nőtlenűl; és Zsigmond, ki folytonos betegeskedése daczára 75 évig élt, meghalt 1858. octob. 9-én. Kizling Jankától gyermekei, öt fia és három leánya volt, fiai következők:
1. Zsigmond szül. Sz.-Fejérvárott 1811. febr. 2-án. Iskolái bevégeztével ügyvédi vizsgálatot tett, azután Fejér vármegye tiszt. aljegyzője, szolgabirája, első aljegyzője, 1841-ben a hétszemélyes tábla váltószaki kiadója lőn; midőn 1846-ban e hivatal megszünt, más hivatal kérésére utaltatott, de a hivataloskodást ekkor végleg abbahagyta. 1843-tól a Jelenkor és Társalkodóba kezdett irni, 1845-ben Pannonia térképét a 3-ik századból adta ki; 1848-ban a Radical hirlap alapitója Mérey Mórral, majd honvéd köztűzér lett, e pályától mint főhadnagy és komáromi capitulans vett búcsút. Jelenleg szentmiklósi pusztabeli birtokán gazdálkodik, és az irodalommal is foglalkozik, egyéb, lapokbani értekezésein kivül 1856-ban a „Tatárjárás történelmét” írta s adta ki, 1863-ban politikai röpiratot írt. Két fia a táblán látható.
2. Antal tíz éves korában halt meg 1826-ban.
3. István (szül. 1817.) előbb a Hessenhomburg ezredben cadet, majd honn gazda, 1848-ban honvéd lett, első őrnagya az első honvéd vadász zászlóaljnak, utóbb alezredes s dandár parancsnok; a forradalom végével Törökországba menekült. 1851-ben hazajött, és súlyos sebei miatt a besorozástól megmenekült. 1861-ben Fejér megyében főszolgabiró lett.
4. György (szül. 1827-ben) 1848-ban estei ezredbeli cadet őrmester, első volt, ki a sorkatonaságtól honvéd zászlóaljhoz áttétetett. Utóbb huszár kapitány; a fegyver letétel után Komáromba bejutott, s a capitulansok között megszabadult.
5. János mint jogász halt meg 1847-ben.
I. tábla. Miklós 1610. (Petretich Ilka); János 1633. (Kelcz Anna); Erzsébet (Szijártó); II. Miklós †; I. István † 1718. (1. Kalocsányi Judit 2. Jobbágyi Regina); Zsuzsa (Fábiánné); Ádám udvari tolmács (Turosy Julia); III. Miklós ker. t. ülnök † 1730. (Saller Teréz); László Vas v. főszbiró (Csapody Mária); I. Zsigmond kőszegi városi biró; II. István vasi alispán † 1744. (Sibrik Teréz); Ferencz katona 1730.; Mária (Csákváryné); Krisztina (Talliánné); Erzsébet; Rozina (Csernyánszkyné); Folyt. II. táblán.; Folytatás a III. táblán.; Folyt. IV. táblán.; József kapit.; Antal cserepi lelkész; III. István (Rauscher Anna); Tamás; Ágost.; János kőszegi ker. titk. † 1805.; IV. István kapit.; Ferencz kapit.; Ignácz táborn. †; N. (Perneszyné)
II. tábla. II. Miklós, ki az I. táblán. ker. táb. üln. 1730. (Saller Teréz); József; IV. Miklós kapit. (Vajda Anna); Lajos jószág korm. (Bajáky Anna); Antal kapit. (Nagy Erzse); Magdolna (Bezerédy); Antonia (Gindly); Mihály őrnagy; II. Lajos ny. kapit. (Köbl. A.); Antal kőszeghi ülnök † 1825.; Kata (Oszterhueber); Alojzia (Voetrer); Vincze urad. ügyész † 1857. (Kanicser Teréz); Antal hadn. †; Lajos hadn. †; Francziska †; Kata †; Julia †; Ottilia (Mikary); Szidonia (Szekulics); István sz. 1836. gőzh. kapit.; Janka; Ilona; Jozéfa (Seiff)
III. tábla. I. László, ki az I. táblán. (Csapody Mária); Ferencz kir. tanács. vasi alispán 1760–1770. (Bajáky Kata); Anna (Farkas); Kata (Nagy); János (Pulay R.); Teréz (Szelestey); Jusztina (Deseő); Ferencz (1. Kapuváry A. 2. Szily Jusztina); Julia (Friebeisz); János hahóti apát; Kata (Szegedy Ignácz); Pál táblabiró (Nedeczky Anna); Francziska (Perczel); Bora; Mária; Károly őrnagy † 1835.; Albert Békés v. alispán † 1847. (Eckstein A.); Henriette; Ágnes (b. Eötvös József); Ilona (Trefort Ágost); Anna (Amade); Pál sz. 1830.
IV. tábla. II. István, ki az I. táblán. vasi alispán † 1744. (Sibrik Teréz); Károly kapit.; Miklós paulinus.; Anna (Vörös); V. István † 1791. (Daróczy Zs.); Francziska (1. Hertelendy 2. Pásztory N.); Mária (Skerlecz); László (Tallián M.); Teréz (Csúzy); Ferencz † 1828. (O-Beirne A.); Zsófia (Aszalay); Zsigmond † 1858. (Kizling Janka); János Tolna v. jegyz. † 1812.; Anna; Teréz (Salamon); Zsigmond sz. 1811. (Birly Leopoldina); Antal † 1826.; István sz. 1817.; György sz. 1827.; János † 1847.; Mária; Róza (Vigyázó); Anna (1. Eördögh 2. Kovács); Zsigmond szül. 1843. jul. 21.; Floris szül. 1845. april 10.
A család czímere – mint följebb a metszvény mutatja – a paizs kék udvarában hármas zöld halom fölött hátulsó lábain álló fehér egyszarvú, fölötte a jobb oldalon csillag, a baloldalon félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén az előbbihez hasonló egyszarvú nyúlik fel. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranyfekete.