Bezegh család.
Bezegh család.
Az előbbi adományos Bezegh családtól emezt különbözőnek tartom czimeres levele végett is, melyben a már akkor élő ama családbeliek (mint István, György) nem emlitetnek. E családnak törzse Bezegh Izrael, a ki testvéreivel János, Izsák és Mátyással, továbbá sógorával Urbány Andrással, és végre Herlich Fülöppel III. Ferdinand király által Pozsony várában 1647-ki junius 3-án kelt czimeres nemes levelet kap, és azt Zólyom vármegyének 1651-ki márczius 30. és 31-én Zólyomban tartott törvényszéken kihirdetteti*.
Zólyom vármegye 1651-ki jegyzőkönyve.
Nógrád vármegyében az 1700-diki nemesi összeirásban találjuk Bezegh Imrét, Jánost és Istvánt, az 1709-ben pedig János mint a losonczi járásban birtokos fordul elé. Azon vagy az előbbi családból valók-e ezek? – eldöntetlen marad.
1820-ban Bezegh András tápió-györgyei; Bezegh Albert és János czeglédi lakosok igazolási pör utján igénylék, hogy e czimeres nemes családból eredtek, állitván, hogy B. János 1649-ben a közszerzők egyike 1709-ben Csitáry Sárával Erdő-Tarcsán nemzé ismét Jánost, a ki Káva helységbe, és innen Czeglédre költözött. Azonban a Zólyom megyei ítélet ama átköltözést nem találta eléggé kimutatva.
