Bohus család. (Pethőfalvi).
Zólyom vármegyei család; azon vármegyében van Pethőfalva is (Petyova), honnan a család előnevét irja. 1701-ben pethőfalvi Bohus Ferencz Zólyom vármegye hites jegyzője volt*. 1715-ben pedig országgyülési követ, 1720-ban mint alispán említtetik*. – E család Farkasfalván is birtokot szerzett a Géczyektől*.
Aláirva az Urbány család armalisára a kihirdetési bizonyitványt.
Lehoczky Stemm. I. 221. 222. l. hol azonban egy helyen Botus, más helyen Bohos áll, valószinüleg sajtóhibából.
Garamszeghi Géczy nemesi bizonyitványa szerint.
E család irta magát Bohusfalváról is. Igy bohusfalvi Bohus Dániel a XVII. században élt, neje sz.-miklósi Pongrácz Zsófia, kitől születtek Bohus Ádám, és Zsófia Bossányi Mihályné*. E családhoz tartozik Bohus Imre is, szintén a mult században, kinek neje Novotha Julianna 1740. táján.
Geneal. Authent. Mss. II. köt.
Ugy látszik e családból szakadt Bohus János, ki Nógrád vármegyében 1755-ben a megvizsgálandó nemesek sorába iratott*.
Series ob neo advenatum Investigandorum.
Végre ugy látszik e családnak czimere a következő: a paizs kék udvarában zöld téren emberfej van sisakkal, a sisak fölött korona, abból két szétterjesztett sas-szárny között pánczélos kar nyulik föl, arany kürtöt, vagy trombitát tartva. A paizs fölötti koronás sisakból vasas vitéz nyulik föl, jobbjában galambot, baljában vértet, egy abból lógó csákánynyal tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös*.
Insignium nob. Hungariae Familiarum decades XI.
