Forró család. (Háporthoni).
Forró család. (Háporthoni).
A háporthoni Forró családot Verbulcstól származtatják, ki 1270. körül élt *. A család egy későbbi őse Simon Zsigmond király alatt a törökök ellen volt hadvezér *.
Wolph. Bethlen Historia III. p. 465.
Wolph. Bethlen Historia III. p. 465.
Háporthoni Forró Osvald 1479-ben vajda emberének neveztetik Kendy Antal vajda által *.
Kállay: Székely Nemz. 247. l.
Háporthoni Forró Mátyás Bolyay Györgygyel együtt pert inditván Sámsondi Kewresi Ferencz ellen, ki Báthori Istvánnak 1532-ben kelt itélete folytán tartozott nevezetteknek visszaadni Vecserdi, Rovasi, Gezechi, Kis-Enyedi és Martontelki birtokaikat *.
Kemény: Not. Capituli Albens. p. 226.
1562-ben Forró Miklós több társával a székelyeket izgatá János Zsigmond ellen, ezért elfogatott és Tordán a vérpadra hurczoltatott, azonban épen midőn a bakó átvenné, a nép felzudulván, a zavarban megszabadult *. Később 1566-ban a tüzérség felügyelőjeül neveztetett az országgyülés által *.
Wolph. Bethlen Historia II. p. 17. et. 19.
Kállay: Székely Nemz. 247.
Háporthoni Forró János Fejér megye főispánja volt, kit mint ellenzéki főnököt több társával együtt 1594-ben Báthori Zsigmond hurczoltat vérpadra, csak élesebb pallóst kért, azt sem kapá meg *.
Wolph. Bethlen Historia III. 463–472.
Háporthoni Forró Pál előbb Báthori András bibornok apródja, utóbb Bethlen Gábor udvarnoka volt 1624-ben, midőn latinul versekben „Paraenesis“-t irt Bethlen Gábor neje Károlyi Zsuzsánna temetési szertartásainak leirása elé *. Többször követségben is járt. Ő forditá Q. Curtiust magyarra, mely Debreczenben 1619-ben nyomatott ki *.
L. Exequiarum Caerimonialium stb. a czimlevél belső lapján.
Benkő: Transylvania gener. II. p. 389.
A család a nemzeti fejedelmek korában halt ki. Előnevét Alsó-Fejér megyei Háporthon helységről irta.
Talán e családból való Forró György jesuita is, ki Nagy-Szombatban 1642-ki october 18-án halt meg, és ki szintén erdélyi nemes származásunak iratik *.
Horányi Memoria Hung. I. p. 698.
