Nagy-fejeő család. «»
Heves és Kűlső-Szolnok vármegyében szélesen kiterjedt nemes család. Törzse Nagyfejeő Mihály III. Ferdinand királytól 1637. octob. 22-én kapta czimeres nemes levelét.
Czímere – mint itt a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában hármas zöld halmon álló kettős farkú oroszlán, kinyujtott első jobb lábával egy hosszú szárú zöld leveles kinyilt fehér liliomot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
A törzsnek jelenleg tizedik sarjadéka él, részint Nagy-Iván nevű helységben, részint Eger városában, stb.
Családfájuk* – ámbár nem teljes, – következőleg jő le napjainkig:
Családi közl.
I. Mihály 1637.; I. Mátyás; II. Mihály; I. Pál 1721. publ. Hevesben; II. Mátyás; III. Mihály; József; III. Mátyás.; I. István.; Ignácz; Pál.; IV. Mátyás.; I. György.; IV. Mihály.; I. László; II. György.; V. Mihály sz. 1807. orvostudor Egerben; II. István.; V. Mátyás esküdt, szbiró Hevesben 1849-ig; Pál.; Márton.; III. György; Miklós.; II. László stb.; Béla.; Gyula.; Ödön.; Szidonia.
V. Mihály 1807. sept. 6-án szül. Nagy-Iván helységben 1833-ban orvosdoctor lett, 1835-ben Heves megye tisztb., 1849-ben rendes orvosává neveztetett. 1850-ben a cs. kormány Heves megyei főorvossá nevezte, de e hivatalt el nem fogadta, hanem mint a Foglárféle intézet, és angol kisasszonyok leánynöveldéjének orvosa sikerrel működik. Tett kisérletet az irodalmi pályán is, és 1839-ben az egri fürdőket irta.*
Magyar irók, életrajz. gyüjt. I. 332.
