Hodossy család.
Hodossy nevezetü család Bihar, Borsod, Hont, Somogy, Szabolcs vármegyék nemessége között emlittetik. – Biztos adataink nem lévén a Hodossy-akról, nyomozásaink után is ugy kelle meggyőződnünk, hogy e néven is több, külön törzsekből szakadt, családaink legyenek. Erre látszik mutatni azon körülmény is, hogy az előszámlált vármegyék közül is Bihar, Somogy vármegyékben is léteznek Hodos nevü helység és puszta, melyekről külön-külön család veheté nevét; valamint ezeken felül még Vas, Szatmár és Pozsony vármegyében is lelünk Hodos helységekre.
Kétségkivül legrégiebb Hodosi család az, mely Pozsony megyei Hodos helységgel áll összefüggésben. E család ősei Pozsony vár jobbágysága alól fölmentetvén, a királyi szolgák (nemesek) sorába 1279-ben emeltettek. * És valószinünek vélem, hogy ezeknek maradékaik közül szakadtak át a szomszéd Nyitra megyébe is.
Fejér Cod. Diplom tom. VII. vol. II. p. 504.
E család ivadékai lehettek Hodosi Bernát, Albert, Pál és Imre, kik 1504-ben egyességre léptek a Szokolyiakkal.
Tán ezekhez számithatnók Hodosi Mihályt is, * ki 1552-ben ujhelyi harminczados volt, s kinek neje eörvistyei Borju Erzsébet volt.
Lehoczky Stemmat. II. p. 172.
1649-ben Hodossy Istvánnak Berényi Gáborrali ügye felől az országgyülés intézkedett. *
1649-ki 61. törv. cz.
1754-ben Hodossy József anyai részbirtokát Sárkány és Karva helységben Csery Sándor nyitrai másod alispánnak zálogitá el 100 forintban. *
Nyitrai káptalan. Protoc. 108. fol. 110.
