Sándor család. (Kénosi)
Szintén székely család, mely utóbb a megyékre szakadt. Mihály 1591. jul. 19-én Kénosi telkére uj adományt vett. Ennek utóda Pál, kitől a családfa igy alakult:
I. Pál 1690.; (galambf. Nagy Kriszt.); II. Pál; Zsigmond 1701.; Gergely itélőmester 1717. (Szent-Iványi Mária); Mihály; József; Zsigmond; János; Krisztina (Daczó Mih.); József (Horváth Mária); Klára (Dániel Fer.); György; Sámuel (Dósa Margit); Gergely; János 1780. aranyos sz. alkir. biró 1794. (Barcsai Klára); Zsigmond; Mózses. (Pálfi Mária); Zsófi; Judit; Mózses † 1809. (Palatkai Teréz); Lajos (Simén Erzse); János (Cserényi Julia); Amália (Földvári Pál); Gergely † 1862. (Barcsai Mária); Lajos; Miklós; József; és leányok.
I. Pál Apafi alatt kezesűl a portára küldetik, majd Erdély elszakadva a töröktől, ott fogságba esik. Szerencséjére Tököly fejedelemnek választatván, kibocsáttatik és haza szabadúl Galambfalvára, * hol valószinűleg felesége után birt. Egyik fia Gergely ezen jogon de Nagy Galambfalva irta előnevét, és 1667. 1669. 1676-ban Udvarhely szék alkirály birája volt, * utóbb itélőmester 1717-ben. *
Cserei Mih. Hist. 213.
Kállay Székely nemzet. 279.
Cserei id. h. 422.
János 1794. Aranyos szék alkirálybirája, és az unitária egyház világi ülnöke.
Mózes 1794-ben szintén az unitária egyház világi ülnöke.
