Trattner család. (Petrózai)
Trattner család. (Petrózai)
Trattner János Tamás 1717-ben szül. Jahrsmansdorfban Günsnél Ausztriában szegény szülőktől, 1735-ben Bécsben nyomdászszá lett, 1748-ban ugyanott nyomdát állított, melynek utóbb kiterjesztése folytán Pesten, Zágráb, Lincz, Triest, Insbruck városokban fiok-intézeteit állítá fel, 18 könyv kereskedéssel a legelőkelőbb városokban, sőt Varsóban és Frankfurtban is, két papiros malma is volt. Hzg. Lichtensteintől megszerzé Ebergäszing urodalmát, mit utóbb eladott. Mária Terézia udvari nyomdászszá nevezte ki, I. Ferencz császár római birodalmi lovagi rendre emelte, II. Leopold királytól pedig 1791-ben magyar nemességet kapott * ily czímerrel: a paizs négy felé oszlik, az 1. és 4-ik udvarban fekete oszlopon, melylyek oldalán F. I. arany betű és szám ragyog, egy fekete sas szárny kiterjesztve lebeg, a 2. és 3-ik vörös udvarban arany nyaklós ezüst grif ágaskodik; a paizs közepét koronás kisebb vért foglalja el, melyben zöld téren vörös csőrű kétfejű ezüst sas széterjesztett szárnyakkal áll. A paizs fölötti sisak koronáján két koronás sisak áll, a jobb oldaliból egyes fekete sas szárny, a balból arany nyaklós ezüst grif emelkedik ki. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüst vörös. * E Trattner János Tamás meghalt 1798. maj. 13-án.
Kölesy Vincze és Melczer Nzti Plutarkus I. köt. 266.
Adami Scuta gentil. XIII.
Micsoda vérséges viszonyban állott ehez a következő, nem tudjuk.
Trattner Mátyás Vas megyében Felső-Eörben született. Fiatal korában Bécsbe a főlebb említett Trattner János Tamás nyomdájában tanúlt. Járt Párisban. 1779-ben Budán az Egyetemi nyomda igazgatója lett. 1780-ban pedig Pesten magának állított nyomdát, melyet 1813-ig és fia halála után ismét 1824–27-ig igazgatott. A magyar irodalomra nézve nagy érdemeket szerzett, 1819. jun. 30-án pedig I. Ferencz királytól Krassó megyei Petróza helységre maga, és fia János Tamás, és rokona Károly mérnökkari kapitány és Spalatrói parancsnok részére kir. adományt nyert, * mely 1822. Mart. 22-én Bécsben újra kiadatott és azon évi sept. 30-án Krassó megyében kihirdettetett. Az akkor nyert czímer következő: a négy felé osztott paizs 1. és 4-ik udvarában zöld téren a kaptárt körűl rajzó méhek láthatók, a 2. és 3-ik udvarban grif ágaskodik.
Tudományos gyűjt. 1819. X. 116–117.
Mátyásnak fia János-Tamás szintén pesti nyomdász, Szatmár és Krassó megyei táblabiró * még atyja életében magtalanúl meghalt 1824. mart. 14-én kora 34. évében. * Mátyás maga meghalt 1828. feb. 16. kora 84. évében. * Nejétől Pauer Erzsébettől nevezett elhalt fián kivűl két leánya maradt: Karolina Zimburgné, meghalt 1838. april. 21-én kora 33. évében, és Mária, ki meghalt 1837. jul. 12-én kora 37. évében, ez neje volt patyi Károlyi István ügyvédnek, ki mintegy fiusított neje után a Trattner-Károlyi nevét viselé, és az öröklött nyomdát haláláig igazgatá.
Tudományos gyűjt. 1822. évi VIII. köt. 124. és X. 118.
Tudományos gyűjt. 1824. III. 111. lap.
Tudományos gyűjt. 1828. II. 117. lap.
Az említett Károly mérnöki kapitány utóbb altábornagy és osztály főnök a hadsereg főparancsnokságnál, 1859-ben a vas korona rendet nyerte.
Petróza helység utóbb a Gyika család tulajdonává vált.
