Virágh család.
Virágh család.
Virágh István 1657-ben I. Leopold királytól kapta czímeres nemeslevelét, mely 1658-ban Soprony vármegyében hirdettetett ki.
E családból Istvánnak unokája volt Ferencz, kinek fia György 1763. febr. 17-én kapott Soprony vármegyétől nemesi bizonyítványt. E családból nevezett Ferencznek fiától származtatá magát a Nógrád megyében Szécsényben élt Virág család, * melyből Ferencz Nógrád megye főmérnöke Soprony megyétől nyervén nemesi bizonyítványt, azt Nógrád megyében 1832. januar 21-én kihirdetteté testvérével Jánossal együtt, unoka öcscsei József 1842. máj. 12-én, * Márton bártfai lakos pedig 1846. nov. 17-én * ugyan ez alapon publicáltattak.
A leszármaztatás szerint Ferencznek fia Ádám költözött volna Nógrád megyei Szécsénybe, csak hogy a szécsényi matrica szerint Ádám is Szécsényben született és ott tősgyökeres volt.
Nógrád megyei jegyzőkönyv 1842. évi 861. sz.
Nógrád megyei jegyzőkönyv 1846. évi 3394. sz.
A családfa így szerkesztetett:
István 1657. armális.; Mihály.; Ferencz Soprony megyében.; Mihály.; János.; György public. Soprony 1763.; Ádám Szécsényben.; Ferencz Szécsényben.; Ferencz Nógrádi mérnök † 1840 mart. 4.; János lak. Taron Hevesben.; József 1838. Temesben.; Márton; Fáni.; Anna (Laluhay); József publ. 1842.; Jáczint Bártfán public 1846.
Czímerök a paizs kék udvarában fészkén ülő és fiait melle vérével tápláló pellikán.
Fejér vármegyében a múlt században Káloz helységben laktak Virág Pál, István és Sámuel, kik azon megyétől 1745. jul. 19-én nyert nemesi bizonyitvány mellett nemességökben a vizsgálat alkalmával megmaradtak. *
Fejér várm. levéltár.
Trencsín vármegyében Virág máskép Tanhauser név alatt az 1690. évi nemesi összeirás szerint Bicsén lakott nemes család. *
Szontagh Dán. közl.
