Virágos család. (Dancsházi.)
Virágos család. (Dancsházi.)
Ismert törzse Virágos György, ki 1687. dec. 5-én I. Leopold királytól dancsházi birtokára adományt nyert. * Utóbb ismét Batthyány Lajos nádor új adománya folytán a család Dancsházán 1754. jun. 6-án statuáltatott. Családfája * következő:
Bihar megyétől 1688. máj. 22. Sz. Jóbon kelt nsi bizonyítvány.
Bihar megyétől 1748. sept. 25. V.-Olasziban kelt nsi biz.
György 1687.; Pál.; István; II. György Nádudvaron.; I. András sz. 1748. † 1812. Békesi főperceptor (Zlinszky Anna † 1834.); Sándor † 1860. Békesi főpercept. (1. Beliczay Karolina † 1831. 2. Sztriha Janka); József sz. 1791. †; II. András †; Júlia †; János h. mérnök sz. 1809. † 1832.; József †; Emilia sz. 1825.; Károly
I. András egykor 21 évig a Máriássy gy. ezredben közvitéz, majd hadnagy, utóbb Békes Csanád vármegye főadószedője és táblabirája, adományos nemességéről 1792. dec. 3-án Bihar megyétől nemesi bizonyítványát Békes megyében 1793-ban * fiainak Sándornak és II. Andrásnak neveikre nézve is kihirdetteté.
Békes várm. jegyzőkönyv 1792. évi 369. sz.
Nevezett Sándor 1809-ben a Békes megyei felkelő nemes seregnél főhadnagy, utóbb a b. Frimont huszár ezredben ugyan az, katonai pályájáról lemondván, Békes megyénél hosszú ideig viselt rendsz. esküdtségből főadószedővé és táblabiróvá lett, és a pénztárt ernyedetlen buzgósággal kezelvén, közbizalmat aratott. 1853–4-ben Gyulán főbiróságot viselt. Meghalt 1860. sept. 20-án kora 70. évében. Gyermekei közűl csak egy leánya maradván.
Testvére János hites mérnök 1831-ben iktatatá magát * a megyei nemesek sorába, meghalt 1832-ben.
Békes várm. jegyzőkönyv 1831. évi 189. sz.
