BALÁZS BÉLA: AZ ÓRÁK
BALÁZS BÉLA: AZ ÓRÁK
Heverek a forró fövényparton
Mellém lapul a halovány Tisza
Szomjú kezem puha vizébe tartom
Mint ahogy játszom szeretőm hajával
Mellém lapul a halovány Tisza
Szomjú kezem puha vizébe tartom
Mint ahogy játszom szeretőm hajával
Nagy néma dél borul ránk izzó-kéken
Meztelenítő mindentfelejtéssel.
Aranytűz újjal túrja a fövényt fel
Köröttem a nap.
Meztelenítő mindentfelejtéssel.
Aranytűz újjal túrja a fövényt fel
Köröttem a nap.
És felettem elhúznak az órák
Mint idegen, szép, nagy madarak
És sorsom, harcom szárnyaikon hordják
Magosan szállva, távolodó dallal.
Mint idegen, szép, nagy madarak
És sorsom, harcom szárnyaikon hordják
Magosan szállva, távolodó dallal.
A dal lebűvöl s tehetetlen nézem
Hogy idegenül, büszkén elvonul
Az én életem. S mozdulatlanul
Heverek a forró fövényparton.
Hogy idegenül, büszkén elvonul
Az én életem. S mozdulatlanul
Heverek a forró fövényparton.
