VÁRADY ISTVÁN: EGY ÁGY FÖLÖTT
VÁRADY ISTVÁN: EGY ÁGY FÖLÖTT
Most mimozád van s szentelt barka ágod,
Szűz szentséged és szent szomoruságod,
Ugy-e kicsikém? – aludj.
Szűz szentséged és szent szomoruságod,
Ugy-e kicsikém? – aludj.
S szép nagy mezőkön, – Isten tudja hol, –
Már orchideák nyilnak valahol,
Neked, kicsikém. Aludj.
Már orchideák nyilnak valahol,
Neked, kicsikém. Aludj.
S valaki él már, hogy szeressen téged,
Szent szomoruságod és szűz szentséged,
Messze, kicsikém. Aludj.
Szent szomoruságod és szűz szentséged,
Messze, kicsikém. Aludj.
Az élet rossz vonat. Cammog, lohol.
Ezer virággal valaki valahol
Jön már, kicsikém. Aludj.
Ezer virággal valaki valahol
Jön már, kicsikém. Aludj.
Te ezt ne tudd. Álmodj angyalsereggel.
Valaki úgy is ideér egy reggel,
Érted, kicsikém. Aludj.
Valaki úgy is ideér egy reggel,
Érted, kicsikém. Aludj.
