Lányi Sarolta: Alázatosság
Lányi Sarolta: Alázatosság
Üzend meg valami fáradt felhővel
Vagy szellővel:
Élek-e még?
Vagy szellővel:
Élek-e még?
Mert én már elfeledtem ezt is. Mindent,
Ami elment…
Én is mennék.
Ami elment…
Én is mennék.
Hogyha éltem, – pedig éltem! – benned éltem.
Szegény éltem
Most elpihen.
Szegény éltem
Most elpihen.
Szerettem is. – Bizony mondom! – téged mindég
Ha nem hinnéd,
Vágd ki szivem.
Ha nem hinnéd,
Vágd ki szivem.
Tenéked ott mindörökre trónusod van
Úr vagy ottan
… Én bús cseléd …
Úr vagy ottan
… Én bús cseléd …
Már nem tudom, – üzend meg egy felhővel,
Vagy szellővel:
Élek-e még?
Vagy szellővel:
Élek-e még?
