Lányi Sarolta: Vers Posthume
Lányi Sarolta: Vers Posthume
A sáppadtságom nem világít.
Nem fogják tudni, hogy ki járt itt.
Nem fogják tudni, hogy ki járt itt.
Piroslott orcám, eltakartam.
Nem fogják tudni, mit akartam.
Nem fogják tudni, mit akartam.
Nem keresték a könyem kútját.
És hogy dacoltam, azt se tudják.
És hogy dacoltam, azt se tudják.
Hiába mégse éltem. Voltam.
Majd észrevesznek, hűlten, holtan.
Majd észrevesznek, hűlten, holtan.
