Lesznai Anna: Darabos imádság
Lesznai Anna: Darabos imádság
Tudom Istenem, nem a te hibád -
Én voltam az, ki elbuktam előtted,
Volt hivatásom, de én elmaradtam,
A kérdezőnek tévedt szót feleltem
S egy cseppel mindig kevés volt a vér.
Én voltam az, ki elbuktam előtted,
Volt hivatásom, de én elmaradtam,
A kérdezőnek tévedt szót feleltem
S egy cseppel mindig kevés volt a vér.
- Bár érdemetlen vagyok, Istenem,
Tudom, hogy van út, mely célhoz vezet
És bűnös az, ki el nem érkezett.
Tudom, hogy van út, mely célhoz vezet
És bűnös az, ki el nem érkezett.
Istenem, tudom, hogy van helyes válasz,
Mely úgy illik a kérdések sebére,
Mint konyult porzó ajka tárt bibére.
Mely úgy illik a kérdések sebére,
Mint konyult porzó ajka tárt bibére.
És vallom, Istenem, van teljes mérték,
Igaz serleg, amelyet színig töltve,
Biztos kézzel feléd nyújtani, érték.
Igaz serleg, amelyet színig töltve,
Biztos kézzel feléd nyújtani, érték.
Hogy minden kín, csak: éretlen öröm.
Szünnék minden kín, hogyha szűk szívembe
Világod beférne, mely mérhetlen nagy.
Szünnék minden kín, hogyha szűk szívembe
Világod beférne, mely mérhetlen nagy.
- - S azért, hogy végesbe tört gyenge vágyam
Tudom és köszönöm, hogy végtelen vagy.
Tudom és köszönöm, hogy végtelen vagy.
