Lesznai Anna: Japán dalocska
Lesznai Anna: Japán dalocska
Találkoztunk a kertben és megöleltük egymást
Hajunk körül tenyérnyi piros juhar didergett
Az őszi napsugárban… találkozásunk napján…
Hej, haj, azóta eltelt jó háromszáz esztendő.
Hajunk körül tenyérnyi piros juhar didergett
Az őszi napsugárban… találkozásunk napján…
Hej, haj, azóta eltelt jó háromszáz esztendő.
Az első száz eltellett… Találkoztunk: te mondtad
"Nem azért járok erre, hogy öleljelek téged,
Csak mert kerteden által vezetett épp az utam"
Hej, haj, akkor én sírtam… És telt még száz esztendő.
"Nem azért járok erre, hogy öleljelek téged,
Csak mert kerteden által vezetett épp az utam"
Hej, haj, akkor én sírtam… És telt még száz esztendő.
Piros juhar didergett és ujjaimra hullott.
Én egész reggel vártam, én egész este vártam,
Zöldszálú őszi égen a vadludak vonultak -
Hej, haj, de te nem jöttél… És tellett száz esztendő.
Én egész reggel vártam, én egész este vártam,
Zöldszálú őszi égen a vadludak vonultak -
Hej, haj, de te nem jöttél… És tellett száz esztendő.
Találkoztunk a kertben, a juharnál megálltunk.
"Nem azért jöttem erre hogy öleljelek téged
Hej, haj, de minden utam a te kertedbe nyilott"
Hej, haj, én mosolyogtam - mert enyém minden utad,
És van még sok száz évünk!
"Nem azért jöttem erre hogy öleljelek téged
Hej, haj, de minden utam a te kertedbe nyilott"
Hej, haj, én mosolyogtam - mert enyém minden utad,
És van még sok száz évünk!
