Ferenczy Gyula: Fiamhoz
Ferenczy Gyula: Fiamhoz
Fiam, ki még csak őserőmben élsz most,
Kinek élete ma még az enyém,
Kinek eljötte ma csak akarásom,
Kinek édes anyja: szűzi leányálom
Vágyó anyasága ezüst hold éjjelén, –
Fiam! te érted harcba megy apád.
Kinek élete ma még az enyém,
Kinek eljötte ma csak akarásom,
Kinek édes anyja: szűzi leányálom
Vágyó anyasága ezüst hold éjjelén, –
Fiam! te érted harcba megy apád.
Te állsz előtte rőt alkonymezőkön
Vértengerárban – dölyfösen s vadul
Mikor a nagy Halál száz kaszás legénye
Életrendeket köt vérkalász kévébe,
S rohamra mint visz ős, vadpogány Hadur,
Fiam! te érted harcol az apád.
Vértengerárban – dölyfösen s vadul
Mikor a nagy Halál száz kaszás legénye
Életrendeket köt vérkalász kévébe,
S rohamra mint visz ős, vadpogány Hadur,
Fiam! te érted harcol az apád.
És ha majd elhullt a sok-sok Messiás,
S a szentelt vérből élet magja kél,
Hófehér táltoson harsonás legények
Harsonája harsan s örömtüzek égnek,
S szent életharmat lesz az elhullt köny s a vér:
Fiam! te érted visszatér apád.
S a szentelt vérből élet magja kél,
Hófehér táltoson harsonás legények
Harsonája harsan s örömtüzek égnek,
S szent életharmat lesz az elhullt köny s a vér:
Fiam! te érted visszatér apád.
