Monostori H. Kamilló: A végtelen bolyongás
Monostori H. Kamilló: A végtelen bolyongás
Járunk tavak közt, messze réteken,
Házak, utak, fagyok, szelek között,
Sötét hajunk már dérbe ütközött
S örök zavarban bolygunk végtelen.
Házak, utak, fagyok, szelek között,
Sötét hajunk már dérbe ütközött
S örök zavarban bolygunk végtelen.
A fény nem él, dús színbe öltözött
Őszben gyümölcs nekünk soh'sem terem,
Révedt lelkünk örökre meztelen
Meleg színek, színes fények között.
Őszben gyümölcs nekünk soh'sem terem,
Révedt lelkünk örökre meztelen
Meleg színek, színes fények között.
Szívünknek érett vágya: bús zománc.
Sötét vízen futásunk: léha tánc.
Utunkon élet: mindig messze part.
Sötét vízen futásunk: léha tánc.
Utunkon élet: mindig messze part.
Mért kábulunk hát kis szagosvizektül,
Mérthogy karunk bús ívben vágyra lendül
S hajónk folyton mélyebb vizekbe tart?
Mérthogy karunk bús ívben vágyra lendül
S hajónk folyton mélyebb vizekbe tart?
