3.
3.
A julius beteg volt és parázna,
Velőmbe rontott rontó tűzvarázsa.
A kincseim mind zsámolyodra raktam,
Mit szüreteltem és amit arattam,
Fürtös, kalászos drága kincseket -
Szólnod se kellett volna: intened
Csupán, hogy mondjam: úrnőm! mind neked,
Mind neked szüreteltem és arattam
E fürtös és kalászos kincseket!
Velőmbe rontott rontó tűzvarázsa.
A kincseim mind zsámolyodra raktam,
Mit szüreteltem és amit arattam,
Fürtös, kalászos drága kincseket -
Szólnod se kellett volna: intened
Csupán, hogy mondjam: úrnőm! mind neked,
Mind neked szüreteltem és arattam
E fürtös és kalászos kincseket!
Végigsepert rajtok tekinteted
S - meséid kincsét álmodád magadban!
S - meséid kincsét álmodád magadban!
Én bortalan-buzátlanul maradtam,
Kacagtató árny kacagó nyaradban,
Testetlen árnyék, néma és zavart -
Kacagtató árny kacagó nyaradban,
Testetlen árnyék, néma és zavart -
Mert julius varázsa fölkavart.
