Kárpáti Aurél: Vers.
Fel nem piroslik gyujtó csókadásra,
Szavak fullánkja ívén rést nem éget,
Nem kiván dalt, se bort, se bölcsességet.
Ha lenne is még érdemes, ne lássa,
Pillám páncélja déli vágytól védje,
Jobb vágytalan az éjszaka setétje.
Nem kérdem már, hogy életem mi végre?
Nem éget láza oktalan miért-nek,
Mindegy: szeretnek, vagy ha meg nem értnek.
Nem zajlik benne lázadó «azértse!»
Fájó-fanyarra higgadt vére óbor…
Uram, elég volt minden földi jóból!