I.
Nem volt való e mai durva korba.
Csak egyért élt, hogy eszméket ragyogna -
Itt, hol az élet mást sem tesz, csak öklel.
(Örök fény az, él, ha most el is oltva;
Szent, láthatatlan áram... Ősi sorsa:
Új agyban gyúlni föl új fényözönnel).
Panasztalanná rejtett szenvedése
Perzsel, mintha az én szívemben égne...
Meghalt - mert fénye most hiába volt!
Óh vígasz-é, hogy nem a fény a holt?