SZABÓ LŐRINC: TRÉFÁLKOZÓ ŐSZI LEVELEKKEL
pedig te melengetted a kezeid közt!
pedig teleszórtad a csókok aranyával!
de elhagytál a tréfálkozó őszi levelekkel.
ujjaid simogatását érzem a homlokomon.
arany gyíkok, - és mellemen futkostak tegnap este.
- Mondd, mért hagytál el a tréfálkozó őszi levelekkel?