Pákozdy Ferenc: A kedveshez
Pákozdy Ferenc: A kedveshez
(Osvát Ernőnek szeretettel ajánlom)
Lásd, költőnek születtem én,
Messzi kell szakadnom innen,
S szívemet a világba vinnem,
Mert jaj, a szívem nem enyém…
Messzi kell szakadnom innen,
S szívemet a világba vinnem,
Mert jaj, a szívem nem enyém…
És megadón, szótlan megyek,
Tőlem akarja így az élet,
De olykor fáj e vak ítélet,
Hogy egyre másoké legyek…
Tőlem akarja így az élet,
De olykor fáj e vak ítélet,
Hogy egyre másoké legyek…
Hullatok élő, drága vért,
S mikor karom világot átfog,
Érzem a mély, kegyetlen átkot,
S mikor karom világot átfog,
Érzem a mély, kegyetlen átkot,
S magamba kérdem, ó miért
Hogy másnak kell a szívem adnom
S tőled, tetőled megtagadnom?…
Hogy másnak kell a szívem adnom
S tőled, tetőled megtagadnom?…
