Kelecsényi Gabriella: A nagy fal alatt
Kelecsényi Gabriella: A nagy fal alatt
Nézel s körötted szürke ködhomály -
Borongó fellegek -
Nézel és nem látsz, a vak óceán
Nem tükrözi siralmas énedet.
Kezed kinyujtod, nincs egy sziklacsúcs
Fogódzni, - ingatag
Medredek síma hegy s reátörő
Komor és titkos, csatázó falak
És lenn a zúgó, örök forgatag.
Állsz… Vársz… Csend… Csend…
A nagy hallgatást, hiába, nem rezzenti
Búgó harsona, sem bogárzsibongás,
Altató ének, édes anyadal - harangszó…
Nem ölel itt, csak síri némaság.
Borongó fellegek -
Nézel és nem látsz, a vak óceán
Nem tükrözi siralmas énedet.
Kezed kinyujtod, nincs egy sziklacsúcs
Fogódzni, - ingatag
Medredek síma hegy s reátörő
Komor és titkos, csatázó falak
És lenn a zúgó, örök forgatag.
Állsz… Vársz… Csend… Csend…
A nagy hallgatást, hiába, nem rezzenti
Búgó harsona, sem bogárzsibongás,
Altató ének, édes anyadal - harangszó…
Nem ölel itt, csak síri némaság.
…Ha jönne a szél zúgó morajjal, vad
Harcos örömmel ütné és űzné a nagy
Vizeket… Ha jönne a nap csókos és piros
Tüzes szájjal, felgyúllana a hajnal
Lámpása a szürke falon… Ábránd - semmi.
Állsz, vársz, hallgatsz és a nagy vizek
Néma morajja bús halotti ének.
Harcos örömmel ütné és űzné a nagy
Vizeket… Ha jönne a nap csókos és piros
Tüzes szájjal, felgyúllana a hajnal
Lámpása a szürke falon… Ábránd - semmi.
Állsz, vársz, hallgatsz és a nagy vizek
Néma morajja bús halotti ének.
