Lanátor Pogány Ferenc: Én egy akarok maradni!
Lanátor Pogány Ferenc: Én egy akarok maradni!
Megostromol a világ! Apró, fojtó rögök
szakadnak reám. - Mivé leszek én?!
Az ember súlytalan. Az események uralkodnak itten,
- és mint egy földre vetett hal, ijedten tátogok.
szakadnak reám. - Mivé leszek én?!
Az ember súlytalan. Az események uralkodnak itten,
- és mint egy földre vetett hal, ijedten tátogok.
Hullámzanak a korok, századok habjai,
vak riadásai mosnak el engem.
Pernyeként repdesek ez orkáni zajban,
míg évezredek tovahúzódnak, mint vészes fellegek.
vak riadásai mosnak el engem.
Pernyeként repdesek ez orkáni zajban,
míg évezredek tovahúzódnak, mint vészes fellegek.
Mivé leszek én?! - A tudat szirtjébe kapva
énnékem nem lehet törvény a Rend! Tiltakozom:
kényszert nem ösmerek el! S ha bolygók zuhannak egybe
s ha százak pusztulnak is el:
a napok dúlása között,
évezredek csődje fölött: Én egy akarok maradni!
énnékem nem lehet törvény a Rend! Tiltakozom:
kényszert nem ösmerek el! S ha bolygók zuhannak egybe
s ha százak pusztulnak is el:
a napok dúlása között,
évezredek csődje fölött: Én egy akarok maradni!
