Reichard Piroska: Exlibris
Reichard Piroska: Exlibris
Vagyok a gyötrelmek és gyászok könyve,
magasba szállt és mélyre hullott lélek
sötét betű gyöngysorra fűzött könnye.
magasba szállt és mélyre hullott lélek
sötét betű gyöngysorra fűzött könnye.
Azé vagyok, ki önsorsába nézett
s aki belátott fenékig szívedbe.
Itt ne keress mámort, se írt, se mézet.
s aki belátott fenékig szívedbe.
Itt ne keress mámort, se írt, se mézet.
Ki e lapokról most megszólít téged,
az élet poklos köreit bejárta
s a kínok nyársán ízenként elégett.
az élet poklos köreit bejárta
s a kínok nyársán ízenként elégett.
Ó nyájas olvasó! ha boldogságod
hivőn várod még: tépj szét s iszonyodva
szítsd fel velem hunyorgó, lusta lángod;
hivőn várod még: tépj szét s iszonyodva
szítsd fel velem hunyorgó, lusta lángod;
s mint temetőn: dideregve vess keresztet
s hálát rebegj, hogy ki itt holtan lázad,
a kísértet bántatlan eleresztett.
s hálát rebegj, hogy ki itt holtan lázad,
a kísértet bántatlan eleresztett.
