Illyés Gyula: Mint szobád…
Illyés Gyula: Mint szobád…
Mint szobád egyszerre, ha villanyt kattantol
otthon lesz, ragyogván,
e vak szerelem úgy lett otthonom attól:
neked panaszkodnám.
otthon lesz, ragyogván,
e vak szerelem úgy lett otthonom attól:
neked panaszkodnám.
Egy lágy ütés, - aztán mennyi fény a szívben;
mint rég, ha bajomban
anyámra gondoltam s máris könnyebülten
feléje hejoltam.
mint rég, ha bajomban
anyámra gondoltam s máris könnyebülten
feléje hejoltam.
Honnan e varázslat? Öregszem. Csitítva
hova viszel vissza?
Az elvadult földön ráismerek ujra
biztos otthonunkra.
hova viszel vissza?
Az elvadult földön ráismerek ujra
biztos otthonunkra.
Mily közös hazátok van, asszonyok néktek!
Elnézem fölényes
mosolyotok, ahogy a remegő, éhes
zsákmánnyal megtértek.
Elnézem fölényes
mosolyotok, ahogy a remegő, éhes
zsákmánnyal megtértek.
