Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Pan-ból. II.
Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Pan-ból. II.
Szélkakasok, vihar-ütemre forgók,
mohos kriptámból hallom hangotok!
A hadvezérekhez vagytok hasonlók
s csak vázatok vas – lelketek titok.
mohos kriptámból hallom hangotok!
A hadvezérekhez vagytok hasonlók
s csak vázatok vas – lelketek titok.
*
Ha csízzé válnál – máma ez a gondom –
hoznál-e nékem ünnepkor diót?
s amint az ősz már közelít a dombon,
galagonyát s fanyar kökénybogyót?
hoznál-e nékem ünnepkor diót?
s amint az ősz már közelít a dombon,
galagonyát s fanyar kökénybogyót?
*
Tüdőd velem volt, míg én verekedtem
s amint elnyúltam holtan a havon
és kővé fagytam: lélegzett helyettem.
Ó bár a szíved volna ily rokon!
s amint elnyúltam holtan a havon
és kővé fagytam: lélegzett helyettem.
Ó bár a szíved volna ily rokon!
*
Ezer sugár találkozik az űrben
s a katlan mélyében ezer varázs
s ezer meg ezer búzaszem a csűrben.
Csak a sorsok közt nincs találkozás.
s a katlan mélyében ezer varázs
s ezer meg ezer búzaszem a csűrben.
Csak a sorsok közt nincs találkozás.
*
E vers is valóság, akár az álmod
Az élet: szív és kés egy-szín alatt.
Szemeddel az egész tengert halászod
s horoggal mit fogsz? egynéhány halat.
Az élet: szív és kés egy-szín alatt.
Szemeddel az egész tengert halászod
s horoggal mit fogsz? egynéhány halat.
